FN Blog / Pogátsa Zoltán / Mire nem jó a GDP?
Nyomtatás Betűméret
Mire nem jó a GDP? 2010-09-24 13:52:24
Felzárkózik-e Kelet-Európa? (1. rész.) A sajtó és az EU is a fejlettség mérőszámaként használja a GDP-t. Pedig az egész mást mér. A GDP-ben mért felzárkózás nem sokat ér.

 Az EU és a sajtó is előszeretettel használja a kelet-európai felzárkózás mérőszámaként az egy főre jutó GDP-t. Ezen mutató szerint a teljes újonnan csatlakozott térség felzárkózóban van, az átlagos uniós GDP körülbelül 45%-ról ma már 60% környékére kúszott fel. Az egyetlen kivétel Magyarország, amely az utolsó időszakban visszaesett az uniós átlaghoz képest.

Mindez bizakodásra okot adó hír lenne, ha nem lenne a GDP problémás mutató. Már a mérőszám kidolgozója, az orosz amerikai Simon Kuznets maga is figyelmeztetett a harmincas években, hogy tévedés lenne a hazai összterméket egy ország fejlettségeként, avagy polgárai gazdagságaként értelmezni. A GDP ugyanis a gazdasági kibocsátást méri, azaz hogy mennyi értéket hoz létre egy ország egy adott évben. Ad absurdum egy nagyon gazdag ország is produkálhat nagyon alacsony hazai összterméket - mondjuk egy háború vagy természeti katasztrófa után. És egy nagyon szegény ország is produkálhat magas GDP-t. Hogyan?

Nos a GDP adat nem mond semmit a GDP elosztásáról, felhasználóiról. A gazdasági kibocsátáson alapvető három entitás osztozik: a munkavállalók, a kormány, és a tőke tulajdonosok. A munkavállalók bért visznek haza, az állam adókat von el, a többi marad a tulajdonosoknak. Egy alacsony bérekkel versenyző államban, ahol ráadásul az adók is alacsonyak és csökkenőek, a GDP nagyobb része marad a tulajdonosoknál. Nos, Kelet-Európa pont ilyen térség. Alacsonyak a bérek, adóverseny van. Marad tehát a profit.

Elméletileg ez utóbbi is a gazdaság szereplőit gazdagítja, hiszen végső soron minden vállalkozásnak magánszemélyek a tulajdonosai közvetve vagy közvetlenül. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy hol vannak ezek a tulajdonosok. A globalizáció körülményei között rengeteg olyan gazdaság van, mely nemzetközi befeketetők dominanciája alatt működik. Az ilyen gazdaságok tulajdonosai nem mind hazaiak. Igen jelentős részben a nemzetközi tőzsdéken jegyzett tranznacionális cégek (multik) részvényesei ők. Azaz egy szegényebb országban megtermelt magas GDP jelentős része ténylegesen nem a fogadó gazdaságban csapódik le a helyi munkavállalóknál, az államnál, vagy a hazai vállalkozóknál, nem ott fejti ki multiplikátor hatását, hanem kiáramlik az országból.

Köztudott, hogy Kelet-Európában erős a tranznacionális cégek túlsúlya a gazdaságon belül. Azaz tipikusan olyan gazdaságokról van szó, ahol a GDP emelkedése pusztán azt tükrözi, hogy a gazdasági kibocsátás emelkedik. Nem sokat mond arról, hogy hogyan emelkednek a bérek, az emberek vagyona, megtakarításai, az állami és önkormányzati bevételek, a közvagyon.

Az érdemi felzárkózás mérésére sok egyéb mutatót is használnunk kell.  Blogbejegyzéseinkben kísérletet teszünk majd ezek áttekintésére. Tárgyaljuk a keleti és nyugati foglalkoztatás, jövedelmek, árak, állami bevételek, stb kérdéseit.



Cimkék: GDP, nagyvállalatok/multik
Megosztás
32 szavazat alapján

Mi a véleménye a bejegyzésről?

Nagyon gyenge   Nagyon jó

Hozzászólások

7. Pogátsa Zoltán 2010-09-26 18:49:19
Laci,
csak egy gyors fejszámolás: a külkereskedelmünk a GDP több mint 80%-a. Azaz vegyük mondjuk az exportot 40-nek. Ennek a 80%-a FDI alapú. Azaz minimum a GDP 32%-a FDI alapú, és akkor még nem számoltuk a hazai piacra dolgozó bankokat, nagykereskedelmet...
6. * 2010-09-26 18:08:42
Én el tudom képzelni. Az export 80%-át állítja elő, mert exportminőségű termékeket termel.

A GDP egy jelentős hazai része abszolúte ki van zárva az exportból, például a tömegközlekedés és a honvédelem. Másik része azért kel el, mert helyben termelve, szolgáltatva könnyebb vevőre találni, de nem exportminőségű a termék, szolgáltatás. A harmadik rész adja az export 20%-át.

Nincs ebben semmi varázslat.

Aki gazdasági folyamatokat értékel, gazdasági stratégiát alkot, annak számokkal kell alátámasztania az álláspontját. Nem tudok olyan mérőszámokról, amelyeket minden közgazdász elfogadna, de kíváncsian várom a folytatást!

A világszínvonalú szocialista gazdaságunkat siratók csak azt felejtik el, hogy képtelenek voltunk exportképes termékekkel, szolgáltatásokkal ellentételezni a gazdaság működéséhez szükséges energiahordozókat, nyersanyagokat, no és néhány egyre inkább nélkülözhetetlennek érzett fogyasztási cikket (akkoriban a déligyümölcsök, a hifi cuccok, a videomagnók és a "mikroszámítógépek" voltak ilyenek például).
5. Pogi 2010-09-26 16:56:26
Kedves Laci,
a magyar egy főre jutó GDP 2007-ben $18.763 volt, az egy főre jutó GNP $17.429. A különbség $1.334. Tényleg el tudjuk képzelni, hogy a magyar GDP 75%-ában jelen lévő, az export 80%-át adó FDI alapú szektor a GDP 7%-át termeli csak meg? (OECD adatok)
4. Laci 2010-09-25 19:21:10
GDP: Gross Domestic Product
Bruttó Hazai Termék (domestic-ahol előállították)
GNP: Gross National Product: Bruttó Nemzeti Termék (National, nemzet, ahol elköltik)
3. A-A-A 2010-09-25 00:07:26
A GDP is mint bármilyen ilyesmi pusztán viszonyszám. Mint az idö pl, relativ. Igaz: pontosan nem fejez ki semmit.
De bármit i találhatnak helyette, az nem lesz jobb.
Ha relativan nézzük pl Mo GDP-jét Svájchoz, Ausztriához, nagyon sokat mondo, nem? De az is, ha megnézzük Mo 3 évvel ezelötti GDP-jét, és a tavalyit is.
Kifejezö, és nem téved sokat:
1.) Svájc sokkal elörébb van mint mi.
2.) Magyarország (ugy mindenestül) az utobbi 2 évben zuhan.

Nem szabad el felejteni, attol még hogy az ORA helyett máshogy mérjük az idöt, az nekünk nem lesz se hosszabb se rövedebb....
2. Rebeka 2010-09-24 22:26:18
A sajtó sajnos nem tud mást használni mérőszámként, mint ami elterjedt. De amint a közgazdász-társadalom konszenzusra jut abban, hogy a GDP helyett milyen más mérőszám legyen a viszonyítási alap, a sajtó - ami fogékony az újra - át fogja venni, és használni fogja.
A blog bejegyzés egyébként nagyon tetszett, informatív volt ugyanakkor közérthető. Olyan problémára mutatott rá, amire csak ritkán hívják fel a figyelmet a közgazdászok.
    1 2    Következő 6 »

Szóljon hozzá!

Blogleírás

Pogátsa Zoltán blogja a globális gazdaságról, az Európai Unióról és benne Kelet-Közép-Európáról.

Pogátsa Zoltán

Cimkefelhő

Egyesült Királyság, , önkormányzatok, szociálpolitika, IMF, jegybank, infláció, Szlovákia, csehország, Olaszország, Szlovénia, Kína, KAP, Ausztria, költségvetés, Németország, Orbán, foglalkoztatás, Románia, Svájc, Offshore, USA, nagyvállalatok, Horvátország, Norvégia, adók, neoliberalizmus, bankrendszer, Izland, szocializmus, fenntarthatóság, EU, piac, Thatcher, Chile, élelmiszerárak, Lengyelország, eurózóna, Görögország, Északi Modell, Svédország, Írország, Finnország, D-Korea, romák, olaj, megszorítás, válság, nyugdíj, Barroso

Keresés

Blogértesítő - Pogátsa Zoltán

Iratkozzon fel az értesítőre és mi az új bejegyzésekről e-mail-t küldünk.

Kapcsolódó hírek az FN-ről

Hirdetés