FN Blog / Pogátsa Zoltán / Mire nem jó a GDP?
Nyomtatás Betűméret
Mire nem jó a GDP? 2010-09-24 13:52:24
Felzárkózik-e Kelet-Európa? (1. rész.) A sajtó és az EU is a fejlettség mérőszámaként használja a GDP-t. Pedig az egész mást mér. A GDP-ben mért felzárkózás nem sokat ér.

 Az EU és a sajtó is előszeretettel használja a kelet-európai felzárkózás mérőszámaként az egy főre jutó GDP-t. Ezen mutató szerint a teljes újonnan csatlakozott térség felzárkózóban van, az átlagos uniós GDP körülbelül 45%-ról ma már 60% környékére kúszott fel. Az egyetlen kivétel Magyarország, amely az utolsó időszakban visszaesett az uniós átlaghoz képest.

Mindez bizakodásra okot adó hír lenne, ha nem lenne a GDP problémás mutató. Már a mérőszám kidolgozója, az orosz amerikai Simon Kuznets maga is figyelmeztetett a harmincas években, hogy tévedés lenne a hazai összterméket egy ország fejlettségeként, avagy polgárai gazdagságaként értelmezni. A GDP ugyanis a gazdasági kibocsátást méri, azaz hogy mennyi értéket hoz létre egy ország egy adott évben. Ad absurdum egy nagyon gazdag ország is produkálhat nagyon alacsony hazai összterméket - mondjuk egy háború vagy természeti katasztrófa után. És egy nagyon szegény ország is produkálhat magas GDP-t. Hogyan?

Nos a GDP adat nem mond semmit a GDP elosztásáról, felhasználóiról. A gazdasági kibocsátáson alapvető három entitás osztozik: a munkavállalók, a kormány, és a tőke tulajdonosok. A munkavállalók bért visznek haza, az állam adókat von el, a többi marad a tulajdonosoknak. Egy alacsony bérekkel versenyző államban, ahol ráadásul az adók is alacsonyak és csökkenőek, a GDP nagyobb része marad a tulajdonosoknál. Nos, Kelet-Európa pont ilyen térség. Alacsonyak a bérek, adóverseny van. Marad tehát a profit.

Elméletileg ez utóbbi is a gazdaság szereplőit gazdagítja, hiszen végső soron minden vállalkozásnak magánszemélyek a tulajdonosai közvetve vagy közvetlenül. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy hol vannak ezek a tulajdonosok. A globalizáció körülményei között rengeteg olyan gazdaság van, mely nemzetközi befeketetők dominanciája alatt működik. Az ilyen gazdaságok tulajdonosai nem mind hazaiak. Igen jelentős részben a nemzetközi tőzsdéken jegyzett tranznacionális cégek (multik) részvényesei ők. Azaz egy szegényebb országban megtermelt magas GDP jelentős része ténylegesen nem a fogadó gazdaságban csapódik le a helyi munkavállalóknál, az államnál, vagy a hazai vállalkozóknál, nem ott fejti ki multiplikátor hatását, hanem kiáramlik az országból.

Köztudott, hogy Kelet-Európában erős a tranznacionális cégek túlsúlya a gazdaságon belül. Azaz tipikusan olyan gazdaságokról van szó, ahol a GDP emelkedése pusztán azt tükrözi, hogy a gazdasági kibocsátás emelkedik. Nem sokat mond arról, hogy hogyan emelkednek a bérek, az emberek vagyona, megtakarításai, az állami és önkormányzati bevételek, a közvagyon.

Az érdemi felzárkózás mérésére sok egyéb mutatót is használnunk kell.  Blogbejegyzéseinkben kísérletet teszünk majd ezek áttekintésére. Tárgyaljuk a keleti és nyugati foglalkoztatás, jövedelmek, árak, állami bevételek, stb kérdéseit.



Cimkék: GDP, nagyvállalatok/multik
Megosztás
32 szavazat alapján

Mi a véleménye a bejegyzésről?

Nagyon gyenge   Nagyon jó

Hozzászólások

7. Pogátsa Zoltán 2010-09-26 18:49:19
Laci,
csak egy gyors fejszámolás: a külkereskedelmünk a GDP több mint 80%-a. Azaz vegyük mondjuk az exportot 40-nek. Ennek a 80%-a FDI alapú. Azaz minimum a GDP 32%-a FDI alapú, és akkor még nem számoltuk a hazai piacra dolgozó bankokat, nagykereskedelmet...
6. * 2010-09-26 18:08:42
Én el tudom képzelni. Az export 80%-át állítja elő, mert exportminőségű termékeket termel.

A GDP egy jelentős hazai része abszolúte ki van zárva az exportból, például a tömegközlekedés és a honvédelem. Másik része azért kel el, mert helyben termelve, szolgáltatva könnyebb vevőre találni, de nem exportminőségű a termék, szolgáltatás. A harmadik rész adja az export 20%-át.

Nincs ebben semmi varázslat.

Aki gazdasági folyamatokat értékel, gazdasági stratégiát alkot, annak számokkal kell alátámasztania az álláspontját. Nem tudok olyan mérőszámokról, amelyeket minden közgazdász elfogadna, de kíváncsian várom a folytatást!

A világszínvonalú szocialista gazdaságunkat siratók csak azt felejtik el, hogy képtelenek voltunk exportképes termékekkel, szolgáltatásokkal ellentételezni a gazdaság működéséhez szükséges energiahordozókat, nyersanyagokat, no és néhány egyre inkább nélkülözhetetlennek érzett fogyasztási cikket (akkoriban a déligyümölcsök, a hifi cuccok, a videomagnók és a "mikroszámítógépek" voltak ilyenek például).
5. Pogi 2010-09-26 16:56:26
Kedves Laci,
a magyar egy főre jutó GDP 2007-ben $18.763 volt, az egy főre jutó GNP $17.429. A különbség $1.334. Tényleg el tudjuk képzelni, hogy a magyar GDP 75%-ában jelen lévő, az export 80%-át adó FDI alapú szektor a GDP 7%-át termeli csak meg? (OECD adatok)
4. Laci 2010-09-25 19:21:10
GDP: Gross Domestic Product
Bruttó Hazai Termék (domestic-ahol előállították)
GNP: Gross National Product: Bruttó Nemzeti Termék (National, nemzet, ahol elköltik)
3. A-A-A 2010-09-25 00:07:26
A GDP is mint bármilyen ilyesmi pusztán viszonyszám. Mint az idö pl, relativ. Igaz: pontosan nem fejez ki semmit.
De bármit i találhatnak helyette, az nem lesz jobb.
Ha relativan nézzük pl Mo GDP-jét Svájchoz, Ausztriához, nagyon sokat mondo, nem? De az is, ha megnézzük Mo 3 évvel ezelötti GDP-jét, és a tavalyit is.
Kifejezö, és nem téved sokat:
1.) Svájc sokkal elörébb van mint mi.
2.) Magyarország (ugy mindenestül) az utobbi 2 évben zuhan.

Nem szabad el felejteni, attol még hogy az ORA helyett máshogy mérjük az idöt, az nekünk nem lesz se hosszabb se rövedebb....
2. Rebeka 2010-09-24 22:26:18
A sajtó sajnos nem tud mást használni mérőszámként, mint ami elterjedt. De amint a közgazdász-társadalom konszenzusra jut abban, hogy a GDP helyett milyen más mérőszám legyen a viszonyítási alap, a sajtó - ami fogékony az újra - át fogja venni, és használni fogja.
A blog bejegyzés egyébként nagyon tetszett, informatív volt ugyanakkor közérthető. Olyan problémára mutatott rá, amire csak ritkán hívják fel a figyelmet a közgazdászok.
    1 2    Következő 6 »

Szóljon hozzá!

Blogleírás

Pogátsa Zoltán blogja a globális gazdaságról, az Európai Unióról és benne Kelet-Közép-Európáról.

Pogátsa Zoltán

Cimkefelhő

, Egyesült Királyság, önkormányzatok, szociálpolitika, IMF, jegybank, infláció, Szlovákia, csehország, Olaszország, Szlovénia, Kína, KAP, Ausztria, költségvetés, Orbán, foglalkoztatás, Németország, Románia, Svájc, Offshore, USA, nagyvállalatok, Horvátország, Norvégia, adók, neoliberalizmus, bankrendszer, Izland, szocializmus, fenntarthatóság, EU, piac, Thatcher, Chile, élelmiszerárak, Lengyelország, Görögország, eurózóna, Északi Modell, Svédország, Írország, Finnország, D-Korea, romák, olaj, megszorítás, válság, nyugdíj, Barroso

Keresés

Blogértesítő - Pogátsa Zoltán

Iratkozzon fel az értesítőre és mi az új bejegyzésekről e-mail-t küldünk.

Kapcsolódó hírek az FN-ről

Hirdetés