FN Blog / Pogátsa Zoltán / Alacsony magyar bérek
Nyomtatás Betűméret
Alacsony magyar bérek 2010-09-30 00:01:32
Felzárkózik-e Kelet-Európa? (3. rész) Az Eurostat adatai szerint a kelet-európai bérek alig mutatnak felzárkózást a rendszerváltás óta a nyugathoz képest.

Előző bejegyzéseinkben megállapítottuk, hogy az egy főre eső GDP nem jó mérőszáma a gazdasági felzárkózásnak, illetve azt, hogy a keleti tagállamok árszínvonala lassan felzárkózott már a nyugatihoz. Most azt nézzük meg az Eurostat adatai alapján, hogy hogyan alakultak a bérek. Sajnos az Eurostat nagyon gyenge minőségű információt publikál csak bérszínvonal tekintetében, sokkal gyengébbeket, mint GDP vagy pénzügyi mutatók tekintetében. Az általuk gyűjtött adatok közül legcélszerűbbnek mutatkozik az átlagos éves bruttó keresetek összehasonlítása, azonban sajnálatos módon még ez is erősen felülbecsli például a magyar adatot, hiszen köztudott, hogy a magyar adórendszer nagyobb arányban von el, mint a tipikus nyugati. Azaz az alább közölt adatnál is rosszabb a helyzet.

Mivel van szóródás a kelet-európaiak bérezésében (a legjobban a szlovének, a legrosszabbul, tragikusan rosszul pedig a bolgárok keresnek), ezért szorítkozzunk ismét csak a Kelet-Európában közepesnek mondható magyar adatokra. 2006 az utolsó év, amikorra az Eurostat a béreket összehasonlítható formában publikálja. Ez sajnálatos, jó lenne ennél frissebb számokat is látni. Nos ebben az évben a tipikus magyar munkavállaló körülbelül 7866 eurót vihetett volna haza, ha nem adóztatták volna meg a jövedelmét. Ugyanekkor a tipikus régi tagállambeli foglalkoztatott 36123 eurót keresett volna adó nélkül. Ez azt jelenti, hogy a magyar bérfelzárkózás körülbelül a nyugati bérek 22%-áig vitte fel a magyar béreket a rendszerváltás után tizenhat évvel. Azt gondolom, ez siralmas. Messze elmarad a 65% körüli egy főre eső GDP-s felzárkózási adattól (a teljes EU átlagának arányában), melyre oly előszeretettel hivatkozik az unió.

Jelen blog szerzője szinte hallja a kedves olvasó ellenvetéseit. :)

1. A béreket vásárlóerő paritáson kell értelmezni, azaz meg kell vizsgálni, hogy milyen árszínvonalon költik el a magyarok például béreiket. Nos, ahogy azt bemutattuk, a hazai árak már erősen megközelítik a nyugati árakat, ki-ki vásárlási szokásainak megfelelően már nagyjából egészében felzárkózott árakon vásárol.

2. A másik tipikus ellenvetés, hogy a bérek nem zárkózhatnak fel gyorsabban a termekékenységnél. Ez valóban igaz, ám e tekinetben is erős kétségeink lehetnek. A keletiek termelékenységét vizsgálva az uniós átlaghoz képest azt találjuk, hogy 2006-ban az Eurostat magyar termelékenységi adata 75%-os volt az uniós átlaghoz képest.

A rendkívül alacsony béradatok tehát továbbra is magyarázatot igényelnek.

Ráadásul tegyük hozzá azt is, hogy ezek csak a bérjövedelmek. A kontinens nyugati felén összehasonlíthatatlanul több embernek van befektetése, tőkejövedelme is. Ez keleten csak egy nagyon szűk társadalmi rétegre jellemző. Azaz a valódi rendszeres jövedelmek még ennél is nagyobb különbséget mutatnak.






Cimkék: eurostat, bérek
Megosztás
40 szavazat alapján

Mi a véleménye a bejegyzésről?

Nagyon gyenge   Nagyon jó

Hozzászólások

11. Pogátsa Zoltán 2010-10-02 03:12:08
*,
ezzel mind egyetértek, amiket írsz. De egyet válaszolj meg nekem. Ha visszanyesed az államot, ki fogja cisnálni azokat a feladatokat, amiket a cikkben is felsorolok?
10. * 2010-10-02 02:52:25
Elolvastam az általad ajánlott cikkedet (www.fn.hu/makro/20100616/adocsokkentes_ellen/). Nem változtatott az álláspontomon.

"Mért VISSZANYESni kell az államot? Mért nem hatékonnyá tenni?": nem "kell". Egyszerűen ma Magyarországon a visszanyesés lehetséges, a hatékonyabbá tétel aligha. Aki belülről látja az állam és az önkormányzatok működését, az tisztában van ezzel. A jól működő állami intézmények és a takarékos önkormányzatok a kivételek, amelyek erősítik a szabályt. Magyarország egyszerűen nem tanult még meg gazda módjára bánni az értékeivel, és amíg a piaci környezet elég jól megrostálta az életképtelen vállalkozásokat, addig a súlyosan ráfizetéses állami cégeket, a pazarló közintézményeket és a lerabolt önkormányzatokat 20 évvel a rendszerváltás után is életben tartjuk. (A privatizációt is ostobán vagy korrupcióval súlyosan terhes módon vittük véghez. De ezen már kár sírni.)

Magyarországon egyszerűen hiányzik a polgári öntudat, az államot tőlünk független entitásnak, fejhető tehénnek tekintjük. Az önkormányzatokat ugyanígy.
9. Pogátsa Zoltán 2010-10-02 02:35:47
*,
valóban egyetértek, ez nem választás kérdése. Márpedig abban az értelemben, hogy egy sor dolgot csak az állam tud csinálni, és ezt senki nem fogja megcsinálni helyettük. Az életben nem fog felzárkózni Magyarország, ha nem lesz érdemi oktatás, vasút, bíróságok, korrpució ellenes küzdelem, hatékony adóbeszedés, stb, stb. stb. Van ahol sok az állam, nagyon sok helyen azonban kevés. Mért VISSZANYESni kell az államot? Mért nem hatékonnyá tenni?

Minden eddig felzárkózó ország az állam segítségével érte el a felzárkózást. Németo, USA, Skandinávok, Kórea, Japán, Írország, stb stb stb... madj erről is írok bejegyzéseket. TErvezek egy sorozatot a neoliberalizmusról.
8. * 2010-10-02 02:09:04
A humán tőkébe való beruházás egyik leghatékonyabb útja az lenne, ha az állam a munkaadókkal együtt működtetné a közép- és felsőoktatást, illetve a felnőttképzést. A munkaadók például szerződésben vállalhatnák a végzősök foglalkoztatását megadott időtartamig, az állam pedig nagyjából ugyanannyit fordítana oktatásra mint most, csak éppen célirányosan.

Ennél sokkal alaposabban kidolgozott modellről olvastam nemrég, de nem tudom felidézni, melyik európai országban működik hasonló szisztéma. Mindenesetre nagyon sikeres, és nem kellene a világ túlsó felére utazni ahhoz, hogy tanulmányozzák a hazai szakemberek és döntéshozók.
7. * 2010-10-02 02:00:39
"Ezer közgazdasági elemzés bizonyítja, hogy a jó gazdasági teljesítmény nem korellál az állam méretével.": gondolom te is érzed, hogy ez erős túlzás. Az állam nem állít elő termékeket, legfeljebb szolgáltatásokat. Ezek egy része létfontosságú, egy része nélkülözhető, sőt, talán jobb lenne lemondani róla.

Csak néhány példa: a jogszabályok burjánzása és a betartatásukkal foglalkoztatott közalkalmazottak, köztisztviselők hada aligha hasznos a társadalomnak. Másik példaként a korkedvezményes és a rokkantnyugdíjak magyarországi járványát említeném, amiről eddig írtam. Hamis képet festenénk, ha a túlfűtött irodákban lebzselő közszolgák hadát ostoroznánk, de akkor is, ha azt állítanánk, képtelenség lenne lefaragni az agyonterhelt állami alkalmazottak létszámából a közszolgáltatások lerontása nélkül.

Nekem ugyan sokkal jobban tetszik az angolszász társadalmi modell alacsony újraelosztási aránya és az ennek köszönhető alacsonyabb adók (lemondva bizonyos közszolgáltatásokról), de a kép bonyolultabb ennél. A skandináv modell is életképes: magas adók, magas újraelosztási arány, színvonalas közszolgáltatások.

Csakhogy ez nem választás kérdése! A skandináv modell akkor működik jól, ha alacsony a korrupció, nagyon erős a társadalmi ("civil") ellenőrzés, az emberek nemcsak elvárják a jól működő közszolgáltatásokat, hanem ki is tudják kényszeríteni azt, és átlátják az önkormányzatok és az állam működését. A skandináv modell sikeres működéséhez itt felsorolt elemek mindegyike hiányzik, vagy gyenge Magyarországon! Ehhez képest a szocializmus egyik tartós öröksége számunkra a skandináv modellre jellemző magas újraelosztási arány, megfejelve középmagas (növekvő) korrupcióval, gyenge vagy nem létező társadalmi ellenőrzéssel, a mindezek iránt jórészt közömbös állampolgárokkal, az önkormányzatok és az állam átláthatatlan működésével. A jól működő közszolgáltatások iránti elvárás ugyan megvan, de 100 ember közül 99-nek fogalma sincs róla, hogyan lehetne javítani azok színvonalán. (Pontosabban mindenkinek mindenre van ötlete, de a valós összefüggéseket nem ismeri.)

Röviden: ma Magyarországon igenis vissza érdemes nyesni az államot.

A humán tőkébe való beruházások költségigénye nagy, de ez nem mond ellent mindannak, amit leírtam. Leegyszerűsítve: a mérnökök képzése nem sokkal kerül többe, mint a bölcsészeké, és a piacképes szaktudás megszerzése is sokkal olcsóbb, mint amennyibe ma Magyarországon egy-egy munkahely "megteremtése" szokott kerülni. (Az állam csak ne teremtsen munkahelyeket! Egyet se. Vállalkozásbarát környezetet teremtsen, a többi a vállalkozók feladata.)
6. Pogátsa Zoltán 2010-10-02 01:54:29
*,
na de hát akkor egyetértünk :)))) A humán tőkén múlik Magyarország jövője. Ez pedig ugye pénzbe kerül. Amit csak az állam tud megfinanszírozni. Ha ez sikeresen csinálja, akkor több embernek lesz munkája, kevesebbet kell eltartanunk, és akkor több emberből tudjuk majd alacsonyabb kulcsokkal uazt az adót kiszedni. Nem? :D

Szóljon hozzá!

Blogleírás

Pogátsa Zoltán blogja a globális gazdaságról, az Európai Unióról és benne Kelet-Közép-Európáról.

Pogátsa Zoltán

Cimkefelhő

Egyesült Királyság, , önkormányzatok, szociálpolitika, IMF, jegybank, infláció, Szlovákia, csehország, Olaszország, Szlovénia, Kína, KAP, Ausztria, költségvetés, foglalkoztatás, Németország, Orbán, Románia, Svájc, Offshore, USA, nagyvállalatok, Horvátország, Norvégia, adók, neoliberalizmus, bankrendszer, Izland, szocializmus, fenntarthatóság, EU, piac, Chile, Thatcher, élelmiszerárak, Lengyelország, eurózóna, Görögország, Északi Modell, Svédország, Írország, Finnország, D-Korea, romák, olaj, megszorítás, válság, nyugdíj, Barroso

Keresés

Blogértesítő - Pogátsa Zoltán

Iratkozzon fel az értesítőre és mi az új bejegyzésekről e-mail-t küldünk.

Kapcsolódó hírek az FN-ről

Hirdetés