FN Blog / Pogátsa Zoltán / Sokat költünk-e szocpolra?
Nyomtatás Betűméret
Sokat költünk-e szocpolra? 2010-11-02 01:15:16
Tényleg sokat költünk-e a költségvetésből szociális támogatásra? Hát nem igazán...máshol megy el a pénz. Nem érdemes a szociális támogatásokat hibáztatni.

 Nemrégiben, amikor arról írtam, hogy a kelet-európai bérek milyen alacsonyak, illetve hogy a magyar állam mennyivel kevesebbet költ polgáraira, mint a nyugati államok, vita bontakozott ki a kommentelők között, hogy a keleti állam mennyi mindent ad még nekünk. Általános nézet, hogy a magyar állam rettentően sokat költ szociális kiadásokra. Most, a költségvetés tárgyalásának időszakában megint elővettem a kérdést.

Szerencsére az Eurostat gyűjt adatokat arról, hogy GDP-jük mekkora hányadát költik a tagállamok szociális kiadásokra. Nos, ezen adatok alapján nem tűnik úgy, hogy túl magasak lennének a magyar szociális kiadások. A GDP 16,3 %-a Magyarországon nagyjából megfelel a nyugat-európai tagállamok 16,5 % körüli átlagának. Alacsonyabb, mint a skanindáv jóléti államok aránya (jóval magasabb bázison), és valamivel felette van a kelet-európai átlagnak. Persze Kelet-Európában is óriási különbségek vannak. A leépített szlovák állam uniós átlag alatti foglalkoztatás mellett kevesebbet (13,7%) költött szociális transzferekre, mint az uniós foglalkoztási átlag feletti cseh testvére (13,9%), és jóval kevesebbet, mint a szintén átlagon felüli foglalkoztatású szlovének (16,6%). 

Ismét fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy két állam szociális kiadásai nem összehasonlíthatóak mechanikusan. A magasabb GDP bázis ugyanolyan arány mellett magasabb kiadást jelent. Az alacsonyabb foglalkoztatású, idősebb, szegényebb, betegebb társadalom eleve nagyobb arányt tesz szükségessé. Tehát például Magyarországon elvileg sokkal magasabb szociális transzfer arányt kellene találnunk, mint szerencsésebb demográfiájú és foglalkoztatású országokban.

Még néhány megjegyzés: a szociális kiadásokat nagyban befolyásolják az adókedvezmények (amelyek nem transzferként jelennek meg, hanem be nem szedett adóként), a költségvetésen belüli bonyolult keresztfinanszírozások. És hát egyáltalán nem mindegy az sem, hogy hova targetáljuk a támogatásokat. Egy univerzális rendszer, mint a magyar, mindenkinek ad támogatásokat, más rendszerek jobban fókuszálnak a ténylegesen rászorulókra.

Végezetül egy érdekes adat: Margaret Thatcher államot leépítő miniszterelnöksége alatt NŐTTek a szociális támogatások. Hogy lehet ez? Egyszerű: iszonyatosan megnőtt a munkanélküliség! Muszáj volt több támogatást adni. Teljesen értelmetlen tehát olyan állításokat tenni, hogy a magyar állam teljes újrelosztási arányának 40%-nak vagy 45%-nak kellene lennie. Ezek hasraütéses számok. A tényleges arányt a szükségletek alapján kell megállapítani, ehhez pedig konkrét számítások és konszenzusos politikai megállapodások kellenek.



Cimkék: szociálpolitika, költségvetés
Megosztás
34 szavazat alapján

Mi a véleménye a bejegyzésről?

Nagyon gyenge   Nagyon jó

Hozzászólások

26. -a- 2010-11-04 18:34:28
Ha GDP helyett GDP/fő lenne a statisztika alapja, nyugat-európai átlag fölött lenne az az arány.
25. lajafix 2010-11-03 14:17:42
apróság:
Az adó és a bér is része a költségnek, tehát részt veszünk ebben a versenyben is.

a németek svédek és svájciak pedig jó példák hogy milyen szintre lehet céltudatos munkával eljutni pár száz év alatt. De mostanában nekünk marad a környező versenytárs országok által diktált kényszerek, egyébb versenyelőny híján. Éppen ezért önáltatás hazánkat a tőkés nyugati országokhoz hasonlítgatni a célból hogy dehát ott is annyi az ennyi.
24. apróság 2010-11-03 12:47:51
Lajafix:

miért az adóversenyben vegyünk részt? Miért nem a bérversenyben. Az is meghatározó versenytényező. Keljünk versenyre a kínai vagy indiai bérekkel. Ha mi olcsóbban megcsináljuk ugyanazt, amit azok ott, akkor ide települ a munkahely. Ott is kijönnek havi 3 dollárból, itt is sikerülni fog, és még munkája is lesz mindenkinek...

Németek, svédek, svájciak meg rohadjanak meg a magas adóterhelésükkel és magas bérköltségeikkel, mi majd megmutatjuk nekik.
23. lajafix 2010-11-03 10:56:33
'Adóverseny: van bizony, csak nem kell részt venni benne.'
ÖÖÖ tehát milyen más előnyünk van, ami az adóversenyből való kiszállásunkat indokolhatja?

'A szocpol befektetés a társadalom munkaképességének és részvételének fenntartásába. '
A társadalom munkaképességébe az oktatás és az EÜ teszi be a legnagyobb részt, nem az általános szocpol s mi pont ezeket vágtuk vissza a szocpol dogmatikus fenntartásának kedvéért.

'1. sok mindenkit kell eltartani ezért nagy az állam'
na igen ha dogmának tekintjük, hogy sok mindenkit el kell tartani, akkor valóban nagy az állam s a hatékonyság nem is szempont.






22. lajafix 2010-11-03 10:51:12
'Valószínűleg ah az egészet nézzük, és részletesen elemeznénk, kiderülne, hogy nem sokat költünk, hanem kevés adót szedünk be,'
Nekem gyanús hogy a 45-50% redisztribúció bárhonnan nézve sok.
Főleg ha megnézzük azt, hogy hogyan és mire van elköltve.
21. Pogátsa Zoltán 2010-11-02 20:32:57
És minden valószínűség szerint brutál nagy a korrupció és az adóelkerülés aránya. Sokkal nagyobb, mint be merjük ismerni.
    1 2 3 4 5    Következő 6 »

Szóljon hozzá!

Blogleírás

Pogátsa Zoltán blogja a globális gazdaságról, az Európai Unióról és benne Kelet-Közép-Európáról.

Pogátsa Zoltán

Cimkefelhő

, Egyesült Királyság, önkormányzatok, szociálpolitika, IMF, jegybank, infláció, Szlovákia, csehország, Olaszország, Szlovénia, Kína, KAP, Ausztria, költségvetés, Orbán, foglalkoztatás, Németország, Románia, Svájc, Offshore, USA, nagyvállalatok, Horvátország, Norvégia, adók, neoliberalizmus, bankrendszer, Izland, szocializmus, fenntarthatóság, EU, piac, Thatcher, Chile, élelmiszerárak, Lengyelország, Görögország, eurózóna, Északi Modell, Svédország, Írország, Finnország, D-Korea, romák, olaj, megszorítás, válság, nyugdíj, Barroso

Keresés

Blogértesítő - Pogátsa Zoltán

Iratkozzon fel az értesítőre és mi az új bejegyzésekről e-mail-t küldünk.

Kapcsolódó hírek az FN-ről

Hirdetés