FN Blog / Pogátsa Zoltán / Sokat költünk-e szocpolra?
Nyomtatás Betűméret
Sokat költünk-e szocpolra? 2010-11-02 01:15:16
Tényleg sokat költünk-e a költségvetésből szociális támogatásra? Hát nem igazán...máshol megy el a pénz. Nem érdemes a szociális támogatásokat hibáztatni.

 Nemrégiben, amikor arról írtam, hogy a kelet-európai bérek milyen alacsonyak, illetve hogy a magyar állam mennyivel kevesebbet költ polgáraira, mint a nyugati államok, vita bontakozott ki a kommentelők között, hogy a keleti állam mennyi mindent ad még nekünk. Általános nézet, hogy a magyar állam rettentően sokat költ szociális kiadásokra. Most, a költségvetés tárgyalásának időszakában megint elővettem a kérdést.

Szerencsére az Eurostat gyűjt adatokat arról, hogy GDP-jük mekkora hányadát költik a tagállamok szociális kiadásokra. Nos, ezen adatok alapján nem tűnik úgy, hogy túl magasak lennének a magyar szociális kiadások. A GDP 16,3 %-a Magyarországon nagyjából megfelel a nyugat-európai tagállamok 16,5 % körüli átlagának. Alacsonyabb, mint a skanindáv jóléti államok aránya (jóval magasabb bázison), és valamivel felette van a kelet-európai átlagnak. Persze Kelet-Európában is óriási különbségek vannak. A leépített szlovák állam uniós átlag alatti foglalkoztatás mellett kevesebbet (13,7%) költött szociális transzferekre, mint az uniós foglalkoztási átlag feletti cseh testvére (13,9%), és jóval kevesebbet, mint a szintén átlagon felüli foglalkoztatású szlovének (16,6%). 

Ismét fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy két állam szociális kiadásai nem összehasonlíthatóak mechanikusan. A magasabb GDP bázis ugyanolyan arány mellett magasabb kiadást jelent. Az alacsonyabb foglalkoztatású, idősebb, szegényebb, betegebb társadalom eleve nagyobb arányt tesz szükségessé. Tehát például Magyarországon elvileg sokkal magasabb szociális transzfer arányt kellene találnunk, mint szerencsésebb demográfiájú és foglalkoztatású országokban.

Még néhány megjegyzés: a szociális kiadásokat nagyban befolyásolják az adókedvezmények (amelyek nem transzferként jelennek meg, hanem be nem szedett adóként), a költségvetésen belüli bonyolult keresztfinanszírozások. És hát egyáltalán nem mindegy az sem, hogy hova targetáljuk a támogatásokat. Egy univerzális rendszer, mint a magyar, mindenkinek ad támogatásokat, más rendszerek jobban fókuszálnak a ténylegesen rászorulókra.

Végezetül egy érdekes adat: Margaret Thatcher államot leépítő miniszterelnöksége alatt NŐTTek a szociális támogatások. Hogy lehet ez? Egyszerű: iszonyatosan megnőtt a munkanélküliség! Muszáj volt több támogatást adni. Teljesen értelmetlen tehát olyan állításokat tenni, hogy a magyar állam teljes újrelosztási arányának 40%-nak vagy 45%-nak kellene lennie. Ezek hasraütéses számok. A tényleges arányt a szükségletek alapján kell megállapítani, ehhez pedig konkrét számítások és konszenzusos politikai megállapodások kellenek.



Cimkék: szociálpolitika, költségvetés
Megosztás
34 szavazat alapján

Mi a véleménye a bejegyzésről?

Nagyon gyenge   Nagyon jó

Hozzászólások

14. lajafix 2010-11-02 19:16:05
Kedves Zoltán,

Az emelt adóikkal együtt is alacsonyabb lesz náluk az adószint. S hogy nincs adóverseny? Ugye ez vicc? Lehet hogy önnek a gdp 3%-a jelképes, bár kétlem hogy 750 milliárd forint jelképes lenne. Legalábbis adóban kitermelni nem egyszerű. Tudja, csak matematika és adóverseny... :-(


13. apróság 2010-11-02 19:06:15
Márcsak azért is, mert nincs két egymást követő év, amikor a GDP és a költségvetés hányadosa ugyanaz, és mert a GDP egy becsült adat, ami vagy annyi vagy nem, a költségvetés, az államadósság, és a szociális kiadások meg baromira egzaktul megmondható számok.
12. apróság 2010-11-02 19:03:59
Akkor egyszerűbben, családi költségvetés. A te és a nejed fizujának a felét költitek a lakáshitelre. Viszont, ha azt veszed, hogy ha a házimunkát, amit a nejed és te végeztek a piacon értékesítenétek, akkor duplázódna a családi jövedelem, akkor mondhatjuk azt, hogy tulajdonképpen a család jövedelemtermelő képességének csak a negyedét köti le a a lakáshitel, bőven belefér még egy kocsihitel is, hiszen akkor is csak félig lesz kihasználva a jövedelemtermelő képességetek. Az hogy a kocsi meg a lakás mellett éhenhaltok, az ebből a megközelítésből nem látszik ugyan, mert ugye ti magatok a saját magatoknak elvégzett szolgálatotokért pénzt nem kaptok amit a közértbe lehetne vinni, de sebaj.

Szóval statisztikailag kimutatható sokminden, de az államadósságot meg a szociális kiadások, meg még sok sok költségvetési tételt baromira nem a GDP-ből gazdálkodja ki a jó magyar állam, így viszonyítási pontnak irreleváns, még akkor is, ha a két számot egymással elosztva minden egyes esetben kapunk egy hányadost. (megjegyzem, ha bármelyiket elosztjuk 30-al, ahány éves a kapitány, akkor is kapunk egy arányszámot).
11. Pogátsa Zoltán 2010-11-02 17:48:29
@apróság: 60%os GDP arányos ÁLLAMDÓSSÁGR gondolsz, a költségvetési hiány tipikusan egy számjegyű szokott lenni. Válaszul a felvetésedre: pont ezért van az, h tudjuk azt is, mekkora a GDPből a redisztribúcó, meg azt is, h mennyit költünk a GDP-ből szocpolra. Ha csak a költségvetés arányába tudnánk, akkor nem tudnánk, hogy mekkora ösztermékből költünk ennyit. Egy 30%-os redisztrobúció 15%-os szocpolja durván rosszabb, mint egy 60%os redisztrobucio 15%-a. :)))
10. apróság 2010-11-02 17:27:50
Ez akkor lenne mérvadó, ha minden országban azonos lenne az elvonás mértéke, azaz a költségvetés. Például 60%-os gdp arányos költségvetési hiány sok vagy kevés? Ha a gdp 60%-a eleve befolyik a közösbe, akkor egy évnyi az adósság, ha csak 20%-a, akkor 3 évnyi, azaz a két eset között jelentős a különbség, pedig 60% az 60%.
Bármilyen közkeletű is a GDP arányos viszonyítás, de ugyanakkor nonszensz, és semmilyen érdemi támpontot nem ad a valós helyzet megítéléséhez.
Ugyanezért értelmetlen a fenti okfejtés is, ami az eredeti posztban szerepel.
9. Pogátsa Zoltán 2010-11-02 16:26:22
@lajafix: na ha valami dogma, akkor az adóverseny az :)) jelzem finoman mind csehországban, mint szlovákiában most emelnek adót. :) A leveses beszéd pedig természetesen jelképes beszéd volt.

@oladin: ezek egy részét beleszámolják, másik részét az egészségügyi kiadásokba. Máshol is vannak ilyen támogatások.

@apróság: mivel tudjuk a költségvetés és a GDP arányát, ezért tképpen mindegy, hogy melyiknek az arányában fejezzük ki. A GDP azért szerencsésebb, mert mutatja a finanszírozóképességet. A költségvetési hiányt is ennek arányában szoktuk kifejezni.

Szóljon hozzá!

Blogleírás

Pogátsa Zoltán blogja a globális gazdaságról, az Európai Unióról és benne Kelet-Közép-Európáról.

Pogátsa Zoltán

Cimkefelhő

Egyesült Királyság, , önkormányzatok, szociálpolitika, IMF, jegybank, infláció, Szlovákia, csehország, Olaszország, Szlovénia, Kína, KAP, Ausztria, költségvetés, Németország, Orbán, foglalkoztatás, Románia, Svájc, Offshore, USA, nagyvállalatok, Horvátország, Norvégia, adók, neoliberalizmus, bankrendszer, Izland, szocializmus, fenntarthatóság, EU, piac, Thatcher, Chile, élelmiszerárak, Lengyelország, eurózóna, Görögország, Északi Modell, Svédország, Írország, Finnország, D-Korea, romák, olaj, megszorítás, válság, nyugdíj, Barroso

Keresés

Blogértesítő - Pogátsa Zoltán

Iratkozzon fel az értesítőre és mi az új bejegyzésekről e-mail-t küldünk.

Kapcsolódó hírek az FN-ről

Hirdetés