FN Blog / Pogátsa Zoltán / A finn sikermodell
Nyomtatás Betűméret
A finn sikermodell 2010-11-14 14:37:56
A finnek is mindent másképp csináltak, mint mi. Például egyáltalán nem építettek a multinacionális cégekre. Ezzel szemben a világ legjobb oktatási rendszerét működtetik.

 Kétszáz évvel ezelőtt Finnország olyannyira perifériája volt Európának, hogy amikor a finnugor nyelvrokonságunk lehetősége először felmerült, sokakban megrökönyödést keltett, hogy pont ezekkel a csontszegény jégvidéki halevőkkel lennénk kapcsolatban.

A finnek először a svéd, majd az orosz birodalomhoz tartoztak. Függetlenségük 1917-es visszaszerzése után hoztak egy törvényt, amely értelmében külföldiek 20%-nál nagyobb részesedést nem birtokolhattak finn bejegyzésű cégben. Ezt a szabályt egészen 1987-ig hatályban tartották, azaz a finn gazdaság felzárkózása hazai cégekkel történt, nem használta fel érdemben a külföldi működő tőkét. Ráadásul folyamatosan magas védővámokat tartottak fenn, és időről időre versenyképességi leértékelésekkel támogatták exportőreiket. Mindezekre egy uniós felzárkózó országnak nincs lehetősége. 1987-ben a 20%-os szabályt 40%-ra emelték, majd az 1995-ös uniós tagsággal eltörölték. Ekkora a fejlett finn gazdaság szereplőinek érdekévé vált az egységes piac szabadkereskedelme is.

A finnek átvették a svéd típusú szociáldemokrata jóléti államot. Nagyon sokat profitáltak a Szovjetunióhoz fűződő különleges viszonyukból, amelyet nem ők akartak eredetileg. Olcsón vásároltak nyersanyagokat (energiát, fát, stb.) a szovjetektől, majd mindezt drágán adták tovább feldologozott formában (pl. papírként) Nyugat-Európába. A Szovjetunió összeomlása után a finn gazdaság is szabadesésbe kezdett. A munkanélküliség megemelkedett, a tőzsde 60%-ot zuhant, az ingatlanárak pedig öt év alatt a felére estek vissza.

A finnek kezdetben ugyanazt csinálták, mint manapság az írek. Megvágták a jóléti kiadásokat, és három bankot is államosítottak. A válság azonban mindettől csak elmélyült.

Ekkor a finnek az állam további csökkentése helyett a következőket csinálták: 1. leértékeltek, 2. bíróság elé állították a felelős bankárokat, 3. innovációs stratégiát állítottak fel, és létrehozták a világ legjobb oktatási rendszerét. Azóta a finn diákok minden nemzetközi összehasonlító felmérést megnyernek, és a nemzetközi oktatási szakértők Mekkájává vált az ország.

A finn gazdaság azóta a magas hozzáadott értékű, tudásalapú cégeiről híres. A mindenki által ismert Nokia mellett ezek leginkább a távközlési elektronika, a számítástechnika és az internetes vállalkozások köréből kerülnek ki. (Egy érdekesség: köztudott, hogy a Nokia kezdetben gumicsizmát gyártott, abból lett GSM gyártó. Máig fennmaradt egy Nokian nevű gumicég. Azt azonban kevesen tudják, hogy a holding többi része az állammal közösen 17 éven keresztül keresztfinanszírozta a GSM gyártó céget, mielőtt az nyereséges lett! Mindez ismét csak a gyerekcipőben járó iparágak támogatása melletti érv.)

Azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a finnek hosszú idő óta a korrupció érzékelésről szóló listák első helyein osztoznak néhány hasonló országgal (Dánia, Svédország, Új-Zéland, Szingapúr: legkevesebb érzékelt korrupció).

A finn sikermodell tehát ugyanúgy nagyban különbözik a magyar modelltől, mint a már tárgyalt koreai.




Cimkék: Finnország
Megosztás
27 szavazat alapján

Mi a véleménye a bejegyzésről?

Nagyon gyenge   Nagyon jó

Hozzászólások

8. North 2010-11-16 08:59:51
Egyzerű ősszefogásra volna szükség - amire ez az ország sosem lesz képes. Kelet és nyugat között nagyon jó helyen élünk már ettől fejlődnünk kellene. Egy régi tanárom mondata jut eszembe sokszor " mit vársz egy olyan országtól ahol Isaura felszabadítására gyüjtöttek emberek" És sajnos igaza van. Magyarországból be kell látnunk soha nem lesz semmi.
7. Dr. Sütő László 2010-11-16 07:33:21
A multi olyan nyereségből visz ki, amelyik nem is létezne nélküle.
Soha nem hallottam aggódást, hogy a multi miért nem az anyaországában ruház be, miért hozza ide a tőkéjét.
S innen hová viszi. A kapitalista gazdálkodás logikájából következően, nagyon helyesen többek között olyan országokba, s ott teremtve ezzel munkahelyeket, ahonnan ez a munkanélküli áradat még nagyobb mértékben zúdulna a fejlettebb világra. Ez utóbbit nem kritizálni, hanem még Uniós szinten is támogatni kellene!
6. Pogi 2010-11-15 14:11:08
Kedves Dr Sűtő László,

én nem azt állítottam, h a finneknek nincsenek multijaik, hanem hogy amikor gazdaggá váltak, akkor nem építettek a külföldi tőkére.
5. bob 2010-11-15 12:43:49
"Aztán az is logikátlan, hogy egy céget a hazájában dicsérnek, nálunk meg már rohadt multi lesz."
Ugyan mitől lenne logikátlan? Finn szemszögből nézve hazai, nekünk viszont csak egy multi.
Egyébként ha képes volna értelmesen gondolkozni Sütő úr, akkor felfogná, hogy miért képtelenség olyan cégekre alapozni egy ország felemelkedését, amik kizárólag csak addig maradnak az országban, amíg az ország lakossága olcsó biorobotként dolgozik nekik és milliárdos állami támogatásokat kapnak, viszont adózni, befektetni nem hajlandóak (milliárdos állami támogatásokat adni világcégeknek, hogy hajlandóak legyenek tovább maradni pedig egyetlen értelmes ember számára sem jelenthet megoldást hosszú, de még középtávon sem).
Kizárólag azok az országok képesek fennmaradni es fejlődni, ahol a kormány nem a külföldi befektetők jól fizetett ügynökeiként tevékenykedik, hanem az ország (és persze ezzel együtt a saját) szemszögéből nézve ítéli meg, mi a jó recept és hoz ennek megfelelőe döntéseket. Ha van valami, amit az elmúlt pár év bebizonyított, akkor az pontosan ez. Azok az országok, ahol hozzánk hasonló a helyzet, egyre mélyebbre csúsznak (még olyanok is, ahol jócskán nagyobb természeti erőforrások állnak rendelkezésre és geopolitikailag sem a mi szintünkön vannak), ahol viszont a józan észre és a becsületes munkára szavaztak, mára irigyelt minta-országok lettek.
4. Dr. Sütő László 2010-11-15 07:12:02
A finnek nagy cégei, a csúcstechnológia vivői tulajdonosi köre szerint multinacionális.
Aztán az is logikátlan, hogy egy céget a hazájában dicsérnek, nálunk meg már rohadt multi lesz.
Nem lebecsülve az oktatás fontosságát, összességében ez egy komolytalan írás !!
3. dongiovanni 2010-11-15 03:56:20
MIKA MANNERMA A Turku i Egyetem közgazdász dolgozta ki ezt 1987- ben.


Majd több részletben elöadta a tudományos konferenciákon!
...

Pl 1987 ben Itt Budapesten mondta el a 41.rendszerelméleti világkonferencián az első változatot.

Majd 1990-ben,a 11.Jövökutatási
Világkonferencián mondta el a folytatást(szintén Budapesten)akkor már a müködö részt adta elő
ami a késöbbi finn gazdasági és társadalmi stratégia része lett,
és ez alapján csinálták meg a következő 20 évet a finnek.



Egyébként Mannerma volt 1990 után a finn ZÖLD párt elnöke és ugy mellesleg a Finn JÖVÖKUTATÁSI AKADÉMIA egyik vezető kutatoja.

Egyébként a finnek komolyan veszik a jövöt ,mert egy külön JÖVŐ PARLAMENTET hoztak létre
-ez olyan mint a Felső Ház vagy a Lordok Háza.



A finn siker modell abban van ,
hogy amikor már látták 1985 után,
hogy összeomlik az szovjet ill.KGST piac akkor egy éles fordulattal átépitették a gazdaságukat a BRUNDTLAND
jelentés alapján FENNTARTHATÓRA!


üdv I.
    1 2    Következő 6 »

Szóljon hozzá!

Blogleírás

Pogátsa Zoltán blogja a globális gazdaságról, az Európai Unióról és benne Kelet-Közép-Európáról.

Pogátsa Zoltán

Cimkefelhő

Egyesült Királyság, , önkormányzatok, szociálpolitika, IMF, jegybank, infláció, Szlovákia, csehország, Olaszország, Szlovénia, Kína, KAP, Ausztria, költségvetés, foglalkoztatás, Németország, Orbán, Románia, Svájc, Offshore, USA, nagyvállalatok, Horvátország, Norvégia, adók, neoliberalizmus, bankrendszer, Izland, szocializmus, fenntarthatóság, EU, piac, Chile, Thatcher, élelmiszerárak, Lengyelország, eurózóna, Görögország, Északi Modell, Svédország, Írország, Finnország, D-Korea, romák, olaj, megszorítás, válság, nyugdíj, Barroso

Keresés

Blogértesítő - Pogátsa Zoltán

Iratkozzon fel az értesítőre és mi az új bejegyzésekről e-mail-t küldünk.

Kapcsolódó hírek az FN-ről

Hirdetés