FN Blog / Pogátsa Zoltán / Mi haszna a CDS-eknek?
Nyomtatás Betűméret
Mi haszna a CDS-eknek? 2010-12-22 20:09:45
Úgy látszik nem sokkal több, mint a hitelminősítő intézeteknek. Mindkettő utólagosan jelez csak. Előrejelzéseik megbízhatatlanok.

 Mióta a különböző hitelminősító intézetek csúfosan leszerepeltek a nemzetközi gazdasági válság által letarolt amerikai pénzügyi intézmények és európai gazdaságok megbízhatatlanságának előrejelzésében, helyükbe az utóbbi időben egyre inkább az úgynevezett CDS-ek léptek.

Az úgynevezett Credit Default Swap-ok tulajdonképpen egy ország fizetésképtelensége elleni biztosításnak tekinthetők. Előnyük, hogy nem egyetlen kétséges módszertannal dolgozó intézet megítésétől függenek, hanem egy nagyon sok szereplős piac kínálati és keresleti viszonyaitól.

Kérdés azonban, hogy ez az instrumentum ténylgesen jobban szerepelt-e az országkockázatok előrejelzésében? Ebből a szempontból nagyon instruktív a fenti ábra. A Kedves Olvasó kövesse végig Írország megítélését! A nemzetközi gazdasági válság kirobbanásakor az ír pénzügyminiszter megszorításokat vezetett be. Ez láthatólag megnyugtatta a piacokat, az ír CDS elszakadt a dél-európaiaktól. Már-már kezdték bezzeg gyerekként emlegetni a nagy megszorításokat is hamar elfogadó bölcs ír polgárokat, mikor hirtelen kiderült, egyáltalán nem az államháztartásban keresendő a probléma lényege. Kirobbant a botrány, az Anglo-Irish Bank és egy-két kisebb pénzintézet kimentése 20%-ot adott hozzá az államházatartási hiányhoz (eddig!).

Hirtelen felugrik az ország CDS-e. Előre? Nem, utólag, ugyanúgy mint a hitelminősítő intézetek esetében. A globális piacgazdaság két legfontosabb előrejelzésre használt eszköze közül egyik sem volt megfelelően informálva arról, hogy mennyire kockázatos az ír pénzügyi szektor, és ezen keresztül maga az ország is, ha ki kell segítenie bankjait. A hitelminősítő esetén erre azt lehet mondani, hogy egyetlen cég, tipikusan fiatal és felkészületlen elemzőkkel, esetleg nem megfelelő módszertannal. Ám a CDS-ek mögött több ezer pénzintézet elemző osztálya van, akik ugyanúgy képtelenek voltak belelátni a pénzügyis szektor kockázataiba.

Ha egy befektető tényleg a CDS-ek alakulását követve hozta meg invesztíciós döntéseit, bizony elég rosszul járhatott...

(A Kelta Tigris bukásáról részletesebben itt írtam.)
Cimkék: bankrendszer
Megosztás
11 szavazat alapján

Mi a véleménye a bejegyzésről?

Nagyon gyenge   Nagyon jó

Hozzászólások

15. lajafix 2011-01-03 17:26:40
'egyébként az első pillér nem fenntarhatatlan. Ha magasabb lesz a foglalkoztatás és magasabbak a magyar bérek, akkor fenntarthatóvá lehet tenni. '

Azt hiszem Keynes 70 évvel ezelőtti tanulmánya más álláspontra jutott: ő abban az egyetlen esetben tartotta fenntarthatónak a nyugdíjrendszereket, ha a munkapiacra ugyanannyi a belépő, mint a kilépő. Ugyanis hiába magasabb a munkajövedelem és a foglalkoztatottság az aktív befizető a befizetéseivel arányos szolgáltatást vár el a pénzéért, ami a jelenlegi forgatókönyv mellett biztosan, de a remélt magasabb fogl és jövedelem mellett is valószínűsíthetően nem fog megkapni.
S ezzel visszatértünk a mire költ sokat a magyar állam témához...
14. bvr 2010-12-28 13:57:24
Nem vagyok nyugdíjszakértő, így ebben a kérdésben nagy újdonságokat úgysem tudnék írni, de ahogy én látom, itt a kérdés a többféle alapvető modell összehasonlítása fenntarthatósági szempontból, és az eddigi ismeretim szerint amihez most visszatérünk (persze a lassan már szokásossá váló ügymenet szerint előbb születik a döntés, aztán bíbelődnek csak a részletekkel, tehát hogy pontosan ez milyen lesz, azt most még nem tudjuk), tehát ez a modell a legkevésbé fenntarthatóak között van.

A Századvéges anyaggal kapcsolatban valószínűleg félreérthetően fogalmaztam, a 3000 md a magánnyugdíjpénztári megtakarításokra vonatkozik, amivel ugye azt kívánták alátámasztani, hogy még ha "nettósítani" is lehetne elszámolástechnikailag a rendszert, akkor is 10 év alatt mintegy 500 md többlet államadósságot generált (persze lehetne ezzel vitatkozni, mert nem veszi figyelembe, hogy a rendszer felállítása az elején persze sokba kerül, de itt igazán hosszú távról, sok évtizedről van szó, ahol ezek kisimulnak, stb, de hát ez mindegy is, a dolog már eldőlt, a kocka el van vetve. Én a tanulányukat nem olvastam, csak hallottam nyilatkozni ezzel kapcsolatban Giró-Szász Andrást és Mellár Tamást)

Hogy magánynugdíjpénztári vagyonfelélés lesz jövőre (több mint 500 milliárd forint értékben), azt elsőként talán megintcsak a Költségvetési Tanács hámozta ki a költségvetésből, de azóta több elemzőtől vita nélkül viszont hallottam ezeket a számokat, legutóbb talán Palócz Évától a friss konjuntúra-jelentésük kapcsán.

Az interjút el fogom olvasni.
Én azért azt gondolom, hogy gyenge spekulációnál többről van szó, ráadásul ezt alapvetően cáfolni kívánó hatástanulmányról én nem tudok. Nem arról van szó, hogy ez feltétlenül katasztrófa (bár amikor erről hatástanulányok készültek, abban azért 2-3 éves kifutást számoltak), de hogy a potenciális GDP-t nem növeli, azért az biztos. Innetől pedig akkor azt kell nézni, hogy az állam az így befolyt plusz pénzt mire költi. És abban a korábbiakban Te is egyetértettél, hogy egyelőre semmi olyat nem láttunk, amitől mondjuk a foglalkoztatás jelentős növekedése lenne látható.

(Ha már szóba került, én azért azt gondolom, hogy valóban extra jövedelmek képződtek pl. a bankszektorban, ami nem igaziolható pusztán az ország kockázati felárával, viszont az szerintem egyáltalán nem magától értetődő, hogy erre az kell legyen a válasz, hogy akkor az állam is belnyúl a "mézesbödöne" és elszedi az extra-nyerség egy részét, hanem megfelelően erős szabályozással eléri, hogy nálam, azaz a _fogyasztónál_ maradjon a pénz: csökkenjen a számlavezetési díj, a tranzakcis költségek, a kamatok, stb, stb. Ugyanígy a telefon-percdíjak, az internet-díjcsomagok, a villanyszámla, stb, stb. Minimum a 2006-os sokk óta közhelyszámba megy, hogy Magyarországon a régiós társainkhoz képest kirívóan magas, 50% körüli az újraelosztás. Ennek csökkentésére eddig semmit sem láttunk.

Jó, ugyan illúzióim és komoly várakozásaim nincseneek, de rendben, legyünk türelmesek, és persze a tavaszi strukturális reform-bejelntéseket azért várjuk meg :)
13. Pogi 2010-12-28 13:10:51
V,
egyébként az első pillér nem fenntarhatatlan. Ha magasabb lesz a foglalkoztatás és magasabbak a magyar bérek, akkor fenntarthatóvá lehet tenni. Ha viszont ezek nem történnek, akkor amúgy is polgárháború lesz, nem a nyugdíjrendszerrel lesz a legnagyobb bajunk.

P.
12. Pogi 2010-12-28 13:08:52
V,
mi az h 3000 md megtakarítás mellett? Hol található ez a Századvég anyag?

Honnan tudjuk h vagyonfelélés lesz a következő években? Helyesebben: hogy több vagyonfelélés, mint eddig?

A válságadók gazdasági hatásairól meg ajánlom az fn.hu nyitó oldalán az interjút a Tesco vezérigazgatójával. Sem kimenni nem fognak, sem leépíteni, sőt, növekednek. Jól vannak, köszönik. Azaz minden eddigi tanulmány a válságadó negatív hatásáról gyenge spekuláció.

P.
11. bvr 2010-12-28 12:34:07
A 2. pillér "lebontása" valóban permanens javulás (azért azt hozzátenném, hogy a most szétrombolt rendszerről a megvalósult formájában a nyugdíjszakértők sok negatívumot mondtak el, azon is vitatkoznak, hogy ezeken lehett volna javítani vagy egyáltalán nem, de az viszont egészen biztos, hogy amihez "visszatértünk" az hosszú távon fenntarthatatlan. És ha már itt tartunk, még ha mindenféle kritikai megjegyzés és kiegészítés nélkül el is fogadom a Századvég számait arról, hogy ez 10 év alatt 3000 milliárd megtakarítás mellett 3500 milliárd forintnyi államadósság felhalmozásával járt, azért tegyük mellé, hogy a magyar államadósság 20 000 millárd forint felett jár. Nyilván alapvetően téves a dolgot úgy beállítani (mint ahová a kormány sok-sok kacskaringó után kilyukadt), hogy ez lenne a magas államadósságunk legfőbb oka, és most hogy ez már nem lesz, majd maguktól szépen elrendeződnke a dolgok. Na de zárójel bezárva)

Ellenben közben a 2011es és 2012es költségvetésben vagyonfelélés is történik, nem csak államadósság-törlesztés, márpedig ugyan a konkrét részletek (szokás szerint...) nem ismertek, de ez 1-3 év alatt le fog zajlani. És utána?

Különadók. Itt is külön érdekesség, ahogy kiderült, hogy ezek valószínűleg mégsem annyira "ideiglenesek", mint ahogy azt a bejelentésükkor kommunikálták (amivel lekevertek egy újabb pofont a gazdaságpolitikai hitelességnek, pedig ez önmagában is gazdaságformáló erő) , viszont ha elfogadjuk ezek valamilyen szinten történő állandósulást, akkor ennek megintcsak hatása lesz a közép- hosszú távú beruházásokra, foglalkoztatásra, inflációra, potenciális GDP növekedésre (mint ahogy ezzel pl. a Költségvetési Tanács számolt is) Az egy dolog, hogy a válság után, egy katasztrofális bázisról náhány évig szinte automatikusan növekedni fogunk (bár itt is kérdés azért a mérték), de ettől persze a potenciális GDP növekedésünk még nem lesz magasan. Ezért lenne üdvözítő, ha a gazdaságpolitika alakítói nem csak üres számokkal dobálóznának, hanem megpróbálnák valamiféle hatástanulmányokkal alátámasztani, hogy mitől is lesz itt foglalkoztatásbővülés, meg fenntartható GDP növekedés.
10. Pogátsa Zoltán 2010-12-28 12:04:01
pozíciójavulás
    1 2 3    Következő 6 »

Szóljon hozzá!

Blogleírás

Pogátsa Zoltán blogja a globális gazdaságról, az Európai Unióról és benne Kelet-Közép-Európáról.

Pogátsa Zoltán

Cimkefelhő

Egyesült Királyság, , önkormányzatok, szociálpolitika, IMF, jegybank, infláció, Szlovákia, csehország, Olaszország, Szlovénia, Kína, KAP, Ausztria, költségvetés, Németország, Orbán, foglalkoztatás, Románia, Svájc, Offshore, USA, nagyvállalatok, Horvátország, Norvégia, adók, neoliberalizmus, bankrendszer, Izland, szocializmus, EU, fenntarthatóság, piac, Thatcher, Chile, élelmiszerárak, Lengyelország, eurózóna, Görögország, Svédország, Északi Modell, Írország, Finnország, D-Korea, romák, olaj, megszorítás, válság, nyugdíj, Barroso

Keresés

Blogértesítő - Pogátsa Zoltán

Iratkozzon fel az értesítőre és mi az új bejegyzésekről e-mail-t küldünk.

Kapcsolódó hírek az FN-ről

Hirdetés