FN Blog / Pogátsa Zoltán / Van-e felsőoktatási túlképzés?
Nyomtatás Betűméret
Van-e felsőoktatási túlképzés? 2011-04-05 16:05:14
Szerintem bőven van. Válasz az Oktpolcafé bejegyzésére.

 "Megéri-e továbbtanulni?" címmel közöl blogbejegyzést az igen kíváló színvonalú, mindenki számára ajánlott Oktpolcafé blogon Setényi János. A szerző a cikkben gyakorlatilag megismétli az oktatási szakértők által gyakran hangoztatott érvet, miszerint még mindig jó megtérülés a felsőoktatást elvégezni, hiszen kimutathatóan magasabb eséllyel helyezkedik majd el az ember, és magasabb bért is kap.

Setényi úr adatait elfogadjuk. Még sem kell Demjánistának lenni azonban, hogy az érvelését mégis vitassuk. Gazdasági értelemben nem azt értjük felsőoktatási túlképzés alatt, ha az alacsonyabb szintű végzettségekhez képest nem jelent előrelépést elhelyezkedésben vagy fizetésben a felsőfokú végzettség. Az is bőven elég jel a felsőfokú túlképzésre, ha a túlságosan sok felsőfokú végzettségű kiszorítja a középfokú végzettségűeket, azok pedig az alsó fokúakat. Ahogy a huszonévesek körében elterjedt keserű vicc mondja: "Mit kérdez a végzett bölcsész a végzős bölcsésztől? Nagy kóla, nagy krumpli lehet?"

Ha ugyanis a felsőfokú végzettségűek olyan munkákat végeznek, amelyhez bőségesen elég lenne középfokú végzettség, és ez a kiszorítás még lejjebb is érvényesül, ettől még simán igaz, hogy a felsőfokú végzettségű jobban keres és könnyebben helyezkedik el. Ezt az adatok is visszaigazolják. A magyar felsőfokú végzettségűek foglalkoztatása nem rosszabb, mint az európai átlag, a középszint már kis hátrányt mutat, az igen durva eltérés viszont az alacsony végzettségűeknél tapasztalható. És ez csak részben van azért, mert túl képzetlenek. Részben azért is van, mert középfokú végzettségűek végzik a munkájukat. Ez a kiszorítósdi a magyar társadalomban hétköznapi tapasztalat, jó lenne ha az oktatási szakértők is végiggondolnák, még akkor is, ha a nem működő Diplomás Pályakövetési Rendszer ezt egyelőre nem tudja alátámasztani makrostatisztikákkal. (Érdekes lenne az Oktpolcafén arról olvasni, mért is nem működik ez a rendszer?)

A kiszorítósdinak sok káros hatása van. Rengeteg állami pénzt pazarlunk el a túlképzésre. Túlságosan magas ambíciókat hozunk létre a végzősökben, akik aztán csalódnak ténylegesen megtalált munkájukban. Ráadásul a folyamat végén munkanélkülieket hozunk létre, akiket el kell tartani. Mindeközben a gazdaság szereplőinek hiányoznak a középfokú végzettségű, de konkrét szakértelemmel rendelkezők, akik nem a felsőfokról csorogtak le oda.

Jó lenne, ha az oktatáskutató szakma kevésbé lenne elutasító a felsőoktatási szakképzés kérdésével kapcsolatban. Demján ide vagy oda.



Cimkék: foglalkoztatás
Megosztás
30 szavazat alapján

Mi a véleménye a bejegyzésről?

Nagyon gyenge   Nagyon jó

Hozzászólások

7. Pogátsa Zoltán 2011-04-11 01:46:56
Kedves manyos,

nagyon köszönöm!
5. Pogi 2011-04-07 14:46:57
Kedves Ádám,

szerintem egyértelműen annak tudható be. És hát természetesen eze belül vannak különbségek. Van végzettség, amiből több kellene, de olyan is bőven, amiből sokkal kevesebb.
4. Ádám 2011-04-07 14:42:58
Többségében egyet értek a blogíróval és az előttem szólóakkal! Annyit fűznék csupán hozzá, hogy szerintem még a leggagyibb felsőoktatási intézményekben való tanulásban is van valamennyi ráció! (Persze első sorban az EGYÉN szempontjából!)

Ad. 1: néhány évig "dolgoztatja" a szürkeállományát. Még ha valaki szeret sokat lógni/bulizni is, akkor is a vizsgaidőszakban neki kell ülnie tanulni, hogy átmenjen a vizsgákon. Akkor is ha az várhatóan könnyű próbatétel (ill. csalni sem lehet mindig, minden alkalommal). Ezáltal a (feltételezhetően) tágabb gondolkodás képességének kialakítása miatt az egyén javíthatja életvitelét, ill. a munkaerőpiacon is növekedhet az értéke - kérdés csak az, hogy az állam szempontjából a haszon megéri-e a ráfordítást. Példaként végig lehet gondolni, hogy a munkaadó CNC gépkezelőnek kit venne fel szívesebben ugyanakkora jövedelem fejében: egy frissen érettségizettet vagy egy frissen diplomázottat? Utóbbi lehet, hogy gyorsabban belejön "új" hivatásába. (Természetesen lehetnek egyéni különbségek!)

Ad. 2: ha az illető elvégzett egy színvonaltalan képzést, akkor is nagyobb az esélye, hogy kellemesebb (pl. iroda vs. bánya) és jobban megfizetett munkahelyet találjon. Szerintem a diplomások között jóval kisebb a fekete munka részaránya a közép és alacsony végzettségi szintű foglalkoztatottak körében, mint a nem-diplomások esetében. Ez kissé megintcsak jó az állam részéről, de itt is az a kérdés, hogy az előny megéri-e a ráfizetést?

Személy szerint magam is arra ösztönzöm barátaimat/ismerőseimet, hogy próbáljanak meg továbbtanulni, mert a legtöbb esetben egyszerűen jobban járnak! Mivel azonban az állam szempontjából ez nem jó, így az előzővel szemben én is inkább azt ösztönözném, hogy a törvényhozásban(!) igyekezzenek ezt a trendet megtörni!

Ha lehet még egy szót a szakképzésekről is: rengeteg példát láttam arra, hogy fiatalok elvégezték a szakmunkásképzőt, akár több jól fizető szakma is volt a kezükben, mégis inkább elmentek dolgozni szalagra, 8 vagy 12 órában - akár sokkal kevesebb fizetésért, mert kényelmesebbnek vélték ez a megoldást, mint mondjuk a tűző napon való falazást vagy a szobai mázolást, miközben fejükre csepeg a festék! Ez a fajta magatartás is része ennek a problémának!

Kedves Zoltán! Megkérdezhetem, hogyan véli, milyen mértékben okozza a foglalkoztatotti olló kinyílását a diplomás túlképzés? Mit gondol, milyen más fő oka(i) lehet(nek) ennek a jelenségnek?
3. Delete 2011-04-07 10:46:13
Kedves Olvasók és Blogolók!

A két új cikk kapcsán sok minden az eszembe jutott a magyar beteg felsőoktatással kapcsolatban. Elsőként az egyik cikk címe értelmezhetetlen: Összeomlik a felsőoktatás? – hát ez ugye vicc? Hát az a csoda, hogy ez a virágzó iparág idáig bírta. A másik cikk, hogy megéri-e továbbtanulni, szintén önmagáért beszél....
A következő években elindul a hallgatólétszám csökkenése, s ez azonnali pénzügyi és intézmény-fenntartási problémákat fog okozni.

Hát úgy néz ki, ahogy a német is mondaná eljött a jüngste Zeit – az igazság órája, hogy a demográfiai és gazdasági változások, az emberek fel-/megvilágosodása a felsőoktatással kapcsolatban nagy nehézséggel fogja súlytani az utóbbi években nagyon jól jövedelmező IPARÁGGÁ alakult felsőoktatást. Sajnos vége az INTERCITY egyetemek korszakának, a színvonaltalan szintet képviselő papírgyáraknak. Nincs gyerek – Setényi úr 3 H vagy 2 H tanuló ötletét a felsőoktatásban nem is értem, talán ugyanúgy nem, mint Réthy Marika inklúzió elméletét, mit akarnak ezekkel a szerencsétlenekkel, tudom, tudom INTEGRÁLNI -, a felnőtt pedig már tudja, mit is kaphat ezért a pénzért. Pontosan azt, amit a kezdő blogoló leírt, egy nagy semmit, egy a munkáltató által körberöhögött papírt. Persze az ördögi Hoffmann kisasszony lesz majd a Pázmányról a hibás, aki a konzervatív elmebetegségével tönkre teszi ezt a virágzó, magas színvonalú felsőoktatást! Nem kedves Kollégák! Ezt már mindannyian tudjuk, évek óta, hanem két évtized óta, - aki csak most jött rá, sajnálhatja, hogy nem szakított belőle, késő bánat - a katedra mindkét oldaláról nézve is, hogy a magyar felsőoktatás színvonala 0-val egyenlő, tessék bele érteni nyugodtan az ELTE-t is, a világ rangsorban az sincs benne! Nem más, mint becsapás, és önbecsapás. Kiképezzük tanárainkat és tanítóinkat, kettes és hármas érettségivel vesszük fel, majd ezek oktatják a jövő generációját. Aztán ott van a begyűrűzés elmélet is, mely szerint már ugye ezek ott vannak az egyetemeken és tanítanak. Szakokat akkreditálnak rájuk két tanulmány után valamelyik szemlében és oktatják a nagy semmit, ahogyan a kolléga írta, akár távoktatásban. Az idén legalább 600 oldalon sorakozik a Szakirányú szakképzési tájékoztatóban a több száz, hanem ezer semmit mondó, mondva csinált egy-két féléves diplomát adó képzések sora, amik pénznyelők. Aztán itt is van a siránkozás: az állam nem dotálja az intercity egyetemeket és főiskolákat semmilyen szinten – hát jól is teszi, csoda, hogy eddig tette, azt is minek ugye? Setényi úr most a restet a 3 H vagy 2 H vagy 1 H –val akarja pótolni? Hát még egy nem halmozottan hátrányos embernek is nehéz megérteni és felfogni, hogy a beígért képzés végén, a munkaerő piacra kilépve a diploma és a nyelvvizsga bizonyítvány sem ér semmit. Nem inkább a színvonaltalan egyetemekre és főiskolákra kéne lakatot tenni és asztalost képezni a 3 H gyerekből, akiből még gazdag vállalkozó is lehet, ha jól csinálja a dolgát és szorgalmas.

Összegezve a fentebb leírtakat: (1) A következő években elindul a hallgatólétszám csökkenése a felsőoktatásban, ez azonnali pénzügyi és intézmény-fenntartási problémákat fog okozni. Nem kell, hogy gondot okozzon, be kell zárni. Majd beindul a szelekció. Ha jó híre van az ELTE-nek oda fognak jelentkezni. Az ELTE pedig felveszi azt a 10 legjobb politológus aspiránst, amire az országnak a mai helyzetet elnézve 30 év múlva szüksége lesz. Ugyanez igaz a tuba szakos aspiránsokra, bár a tájékoztató szerint oda az idén 999 hallgatót vártak.
A felnőttek felvétele nem tud olyan méretűvé válni, hogy az ellensúlyozza a 18-25 évesek hiányát, ráadásul a felnőttek mást és másképp tanulnak, mint amit a legszorongatottabb helyzetbe kerülő kis intézmények (többnyire főiskolák) kínálnak ma. Nem is akarja senki sem, hogy pótolja, mert már tudják a felnőtt képzésben részt vevők, mit kaptak, mit kaphatnak. Ha lesz egyszer Magyarországon minőségi oktatás, akkor elképzelhető, hogy valamelyest pótolja majd a kiesést. Eddig is csak azért pótolta nagy részben, mert kellett a munkahelyre – főleg állami céghez/iskolába, vagy mert divat volt - a papír, mondjuk a ruszki szak helyett az angol. Ugye milyen vicces mesterképzésben most átképezni egy év alatt az összes főiskolai tanárt egyetemi szintűre. Még jobb a példa, ha köze sincs a dologhoz, a bemeneti szakja nem is szakos. Például egy év alatt, maximum 3 félév alatt képeznünk az óvónőből okleveles tanárát, aki elmehet doktorira. És ez más területen is így van

2. aha 2011-04-07 08:01:46
Igen, Demján is inkább azt erőltesse, hogy a szakközépiskolákba-szakmunkásképzőkbe jelentkezőkkel 3-4 éves, havi pénzt biztosító tanulmányi szerződést köthessenek a leendő munkáltatók adókedvezménnyel megsegítve. A mostani ostoba túlképzés oka elsősorban pénzügyi, havi 20.000.-Ft tanulmányi ösztöndíj 3-4 éven keresztül sok embert az érdemi szakmatanulás irányába terelne és 17-19 évesen végre munkába is állnának. Most a végzett bölcsész CNC esztergályosnak tanul 24 évesen, holott ez az ember már 18 éves kora óta lehetne CNC esztergályos. Elment 6-7 év a semmire a semmit nem érő egyetemen.

Szóljon hozzá!

Blogleírás

Pogátsa Zoltán blogja a globális gazdaságról, az Európai Unióról és benne Kelet-Közép-Európáról.

Pogátsa Zoltán

Cimkefelhő

Egyesült Királyság, , önkormányzatok, szociálpolitika, IMF, jegybank, infláció, Szlovákia, csehország, Olaszország, Szlovénia, Kína, KAP, Ausztria, költségvetés, foglalkoztatás, Németország, Orbán, Románia, Svájc, Offshore, USA, nagyvállalatok, Horvátország, Norvégia, adók, neoliberalizmus, bankrendszer, Izland, szocializmus, fenntarthatóság, EU, piac, Chile, Thatcher, élelmiszerárak, Lengyelország, eurózóna, Görögország, Északi Modell, Svédország, Írország, Finnország, D-Korea, romák, olaj, megszorítás, válság, nyugdíj, Barroso

Keresés

Blogértesítő - Pogátsa Zoltán

Iratkozzon fel az értesítőre és mi az új bejegyzésekről e-mail-t küldünk.

Kapcsolódó hírek az FN-ről

Hirdetés