FN Blog / Pogátsa Zoltán / Offshore
Nyomtatás Betűméret
Offshore 2011-04-17 14:35:42
Az adóparadicsomok többsége nem független szigeteken van, hanem amerikai, brit és svájci pókhálóban. Miattuk fenntarthatatlanok a költségvetéseink.

 

Az offshore joghatóságokkal kapcsolatban a világ polgárainak többsége drasztikus tévedésben él. Azt gondolják ugyanis, hogy ezek jelentősége marginális, néhány gazdagabb magánember vagy vállalat játékterei. A valóságban ez egyáltalán nem így van. Központi szerepet játszanak ezek az adóparadicsomok abban, hogy a nyugati világ újraelosztó rendszerei finanszírozhatlanok, a harmadik világ országai pedig semmit nem fejlődnek. 

Általában azonban két alapvető problémával állunk szemben az offshore-ral kapcsolatban. Először is nincs egyetértés abban, hogy mit tekintünk adóparadicsomnak. A nagyvállalatok fogságában lévő államok és nemzetközi szervezetek ugyanis  igen szűk definíciókkal igyekeznek leplezni a ténylegesen adóparadicsom-szerű működést. Másodszor pedig a jelenség lényegéből adódóan nincs érdemi információnk az itt parkoltatott pénzek mennyiségével kapcsolatban. Nos, Nicholas Shaxson új könyve, a Treasure Island – Tax Havens and the Men Who Stole the World (Kincses Szigetek – Adóparadicsomok és akik ellopták a világot) érdekes új információkkal szolgál. Érdemes mindenkinek elolvasni a könyvet, akit a téma érdekel. Néhány példa arról miket is állít Shaxson:  

  • Svájc a világ egyik legnagyobb koszos pénzeket kezelő központja. 2009-ben 2,1 billió dollárnyi pénz feküdt ott külföldiek nevén. A globális pénzügyi krízis előtt ez 3,1 billió volt. Ennek fele európaiaktól, akiknek 80%-a nem vallotta be ezeket a pénzeket a hazai adóhatóságának. Az olasz pénzek esetében ez az arány 99%. Az már köztudott, hogy Svájc titkosított bankszámlákat tart fenn a Khadaffihoz és Mubarakhoz hasonló diktátoroknak, orosz oligarcháknak, harmadik világbeli tömeggyilkosoknak.
  •  A holland függőségi területeken évente 18 billió dollár csorog keresztül, ez 18-szor a holland GDP.
  • A Kajmán szigeteken 25 000 lakosra 80 ezer regisztrált vállalkozás jut, köztük a hedge fundok három negyede.1,9 billió dollár fekszik itt, több mint a New York-i bankokban.
  • A Tax Justice Network nevű NGO szerint 2005-ben a leggazdagabb magánszemélyek 11,5 billió dollárt pihentettek offshore megbízásokban. Ez kb. a világ teljes gazdagságának negyede, és megfelel az USA teljes évi GNP-jének. Az ezen megtakarítások meg nem adóztatása miatti adókiesések akár háromszorosa is lehetnek a teljes évi segélynek, amelyet a gazdag országok a szegényebbeknek fizetnek.
  • Minden Afrikának juttatott 1 dollár után 10 dollárnyi pénz folyik ki ezekből az államokból offshore központokba.  Ha valakit tényleg érdekel, miért nem zárkózik fel Afrika, ez a kérdés megkerülhetetlen.
  • Egy tudományos felmérés szerint az USA száz legnagyobb multijából kilencvenkilencnek kiterjedt offshore telephelyhálózata van. Ami lehetséges, az onnantól fogva elkerülhetetlen, mivel a versenytársak is csinálják.

 

Az offshore tevékenység igen jelentős része ténylegesen nem is távoli apró szigeteken történik, hanem olyan onshore területeken, mint az USA, az Egyesült Királyság, Luxemburg, Svájc, vagy Hollandia.

Az adóparadicsomok többsége NEM apró független karibi sziget!


Az adóparadicsomként működő szigetek pedig nem teljesen független államok, hanem leginkább  brit és amerikai függésben vannak.  A britek 1973-as uniós belépésükkor külön bebiztosították, hogy a Csatorna-szigetek (Guernsey, Jersey, Isle of Man és hasonló Crown Dependencies) ne legyenek az EU részei, ne kelljen alkalmazniuk az uniós tőkepiaci jogot. Ugyanezt tették Hong Konggal és Makaóval a kínai tőke felszívására, a karibi szigetekkel (Bahama, Kajmán Szigetek, Brit Virgin szigetek) az amerikai tőke bevonzására.

Amerika a világ egyik legnagyobb onshore offshore központja. Ezen belül is kiemelkednek egyes tagállamok (Nevada, Wyomnig), és különösen Delaware. Amikor Barack Obama egyszer megemlítette, hogy a Kajmán Szigeteken létezik egy Ugland House nevű épület, ahova 12 000 vállalat van bejegyezve, Anthony Travers, a kajmáni Pénzügyi Felügyelet elnöke a következővel válaszolt: Delaware fővárosában, Wilmingtonban, az Orange Street 1209 alatt 217 000 vállalat van bejegyezve… A Fortune 500 vállalatainak kétharmada Delaware-ben van bejegyezve, akárcsak a 2007-es elsődleges kibocsátások 90%-a.

 Az offshore központok létezése ellehetetleníti a nemzetközi tőkebefektetések nyomon követését is. Vajon véletlen-e, hogy 2007-ben a Kínába irányuló külföldi működőtőke befektetések nem Japánból, az USA-ból vagy Dél-Koreából jöttek, hanem mindenkit megelőzve Hong Kongból és a Brit Virgin Szigetekről? Vajon véletlen-e, hogy az Indiába áramló külföldi működőtőke első számú forrása 43%-al nem az USA, Kína vagy az Egyesült Királyság volt, hanem a brit pókhálóhoz kötődő Mauritius, a nemzetközi offshore rendszer új csillaga?

A Transparency International ismert nemzetközi korrupciós percepciós listáján 1993 óta folyamatosan előkelő helyen szerepelnek az olyan országok, mint az USA, az Egyesült Királyság, Luxemburg, vagy Svájc. Ez azonban csak a korrupció érzetét vizsgálja. 2009 Novemberében azonban a nemzetközi Tax Justice Network megjelentette Pénzügyi Titkossági Indexét, amely számos kulcsfontosságú szabályozás összehasonlításával jött létre, elkötelezett szakértők közreműködésével. Kik vannak a lista tetején?

 1. Egyesült Államok 2. Luxemburg 3. Svájc 4. Kajmán Szigetek 5. Egyesült Királyság

Némileg más lista. Köztük három uniós tagállam. Nem meglepő, hogy az EU, amely lényegében egy kormányok által irányított szervezet, nem sokat tesz az offshore jogrendszerek szabályozására. 

Az offshore rendszernek három fontos hatása van. A piaci hatékonyságra hivatkozva elvonja a finanszírozást a nyugati világban az 1933 és 1973 között kialakított jóléti rendszerektől, amelyek a piaci fundamentalizmus ideológiája szerint folyamatosan 'túl drágák', ezért leépítésre szorulnak.  Egészen valószínű, hogy az offshore rendszer megszüntetésével ismét fenntarthatóvá válnának ezek az újraelosztási rendszerek. Másrészt a könnyen befolyásolható adóparadicsomok létezésükkel zsarolási potenciált jelentenek az onshore nemzetállamok irányába, ahol ezen keresztül könnyedén elérhető az adócsökkentés, a dereguláció. Ez pedig a vagyon felfelé, a kockázatok lefelé történő újraelosztását jelentik, illetve a jóléti rendszerekből történő további forráskivonást. Harmadrészt pedig a fejlesztési pénzek töbszörösének elszivárgásán keresztül ellehetetlenítik a harmadik világbeli országok felzárkózását.

Ráadásul mivel a pénz hatalom, a névleg demokratikus államok  érdemi döntéshozatalát is kiüresítik, látszólagossá teszik.

_________

Végezetül egy kis csemege az észak-koreai diktátorról, aki az EU szívében, Luxemburgban tartja a pénzét. Link itt.



Cimkék: Offshore, USA, Egyesült Királyság, Svájc
Megosztás
73 szavazat alapján

Mi a véleménye a bejegyzésről?

Nagyon gyenge   Nagyon jó

Hozzászólások

11. Polló László 2011-04-28 14:04:01
Évek óta folynak a tárgyalások arról, hogy az off-shore számlákon tárolt pénzek, ott keletkező jövedelmek is adózzanak az EU-ban és az USA-ban. Persze eredménytelenül, mert a pénzügyi háttérhatalom éppen a fenntartásban érdekelt. Viszont van egy egyszerű megoldás: minden olyan költség számla, ami off-shore területről érkezik, adózzon 10-15%-ot (még akkor is, ha USA Delaware államban van a cég bejegyezve), és minden olyan exportszámla, amely offshore területre megy, adózzon 5-8%-ot. Ha ezt az EU, Kína (Taiwan), Japán és az USA bevezetné, akkor elég hamar kitisztulna a gazdaság. Ettől még nem állna le az off-shore, de legalább az ott keresett nagy pénzek egy része átmenne adóba.
10. lajafix 2011-04-20 16:53:20
9. kz

nagybani lopáshoz nem kell offshore, megoldották korábban is.
9. kz 2011-04-18 11:47:48
@kp: Sikerült megideologizálnod, hogy miért is előrelátó, felelősségteljes, sőt etikus dolog a nagybani lopás.
8. Pogátsa Zoltán 2011-04-18 11:32:54
Hitetlen,
kösz.
7. hitetlen 2011-04-18 09:56:10
hu.wikipedia.org/wiki/Trilli%C3%B3
6. kp 2011-04-18 09:00:43
manapság az offshore-nak ugyanaz a (gazdasági!) szerepe mint az egyiptomiaknál a piramisépítésnek, a közékorban a keresztes háborúknak, stb...
Paradox módon segíti pl. a fenntarthatóságot... Gondoljunk már bele: ha Afrika teljes lakossága akár csak magyar (nem EU vagy USA, csak magyar!) életszínvonalon kezdene élni holnaptól - hány év alatt tennénk végképp tönkre a Földet? Igy is túl gyorsan fogyasztjuk... Persze, megvan az etatista válasz: arra is kellene majd egy globális szabályozás meg hatóság... csak ahogy az etatista válasz az offshore kapcsán sem működii...
Szóval jó lenne kicsit komplexebben gondolkozni a szokásos keskenyvágányú megközelítés helyett. Kizárólag jó vagy rossz dolgok nincsenek. Sőt, nem csak a szürke van ott a fekete és a fehér között, hanem a hupilila is.

Szóljon hozzá!

Blogleírás

Pogátsa Zoltán blogja a globális gazdaságról, az Európai Unióról és benne Kelet-Közép-Európáról.

Pogátsa Zoltán

Cimkefelhő

, Egyesült Királyság, önkormányzatok, szociálpolitika, IMF, jegybank, infláció, Szlovákia, csehország, Olaszország, Szlovénia, Kína, KAP, Ausztria, költségvetés, Orbán, foglalkoztatás, Németország, Románia, Svájc, Offshore, USA, nagyvállalatok, Horvátország, Norvégia, adók, neoliberalizmus, bankrendszer, Izland, szocializmus, fenntarthatóság, EU, piac, Thatcher, Chile, élelmiszerárak, Lengyelország, Görögország, eurózóna, Északi Modell, Svédország, Írország, Finnország, D-Korea, romák, olaj, megszorítás, válság, nyugdíj, Barroso

Keresés

Blogértesítő - Pogátsa Zoltán

Iratkozzon fel az értesítőre és mi az új bejegyzésekről e-mail-t küldünk.

Kapcsolódó hírek az FN-ről

Hirdetés