FN Blog / Pogátsa Zoltán / Radikális béremelést!
Nyomtatás Betűméret
Radikális béremelést! 2011-12-28 01:27:04
Senki nem tudja megmondani, miért olyan alacsonyak a magyar bérek, amilyenek.

 A Svédországról és Norvégiáról szóló blogbejegyzésekben kifejtettem az Északi Modell lényegét. Amellett érvelnék, hogy a zsákutcás lefelé versengő kelet-európai modellből ma már az egyetlen kivezető út az Északi Modell. Ez azt jelenti, hogy termelékenység növelésével együtt az egyre magasabb bérek felé kell versenyezzünk. Ehhez pedig ugye a minél jobb minőségű oktatás kell.

A lefelé versenyző stratégia alapvetése az volt, hogy a magyar gazdaság termelékenysége olyan alacsony, hogy még a jelenlegi, alacsony béreket sem képes kitermelni. (Erről sokat ír például az amúgy igen kitűnő Papp József professzor a Corvinusról.) Ezen érv hallatán valahogy mindig mindenki látatlanul elfogadja, hogy ez valahogy így lehet. Ha azonban mégis ellenőrizzük az adatokat, megdöbbentő felfedezéshez jutunk. Nézzük először a bérszínvonalat:

Az Eurostat adatai szerint 2010-ben egy magyar munkás foglalkoztatásának teljes költsége €7,3 volt, az EU27 átlagos teljes óránkénti foglalkoztatási költsége pedig €22,7. Ez egy 32,16% körüli bérarányt eredményez az uniós átlaghoz képest. Majdnem egyharmad!

(Sajnos az Eurostat adataiból nem derül ki, hogy mindez vásárlóerő paritáson értelmezendő, avagy nem. De tulajdonképpen mindegy. Ahogy arról már írtunk, az unióban ma már majdnem teljes az árkonvergencia.)

Azt várhatnánk mindez alapján, hogy akkor a magyar termelékenység nagyjából az uniós átlag egyharmada lesz. Az adatokat megnézve azonban megdöbbenünk:

Nos, azt tapasztaljuk, hogy a teljes gazdaságra vetítve a magyar termelékenység általában véve is 60%-a volt 2010-ben az uniósnak (vásárlóerő paritáson). De nem is ez az igazán releváns információ, hiszen a befektetőnek az egy foglalkoztatottra vetített termelékenység a lényeg. Ez pedig 71% volt ugyanabban az évben az uniós átlagnak!

Azaz 32%-nyi bér társul 71%-nyi termelékenységhez?!? Hogy jön ez ki?

Kedves közgazdász olvasóim találkoztak már tanulmánnyal, ami magyarázatot ad erre az ellentmondásra? Nyílván az államszocialista időszak bérszínvonalának semmi köze nem volt a piaci viszonyokhoz. Azóta azok szépen valahogy beálltak. De mért pont oda, ahova ha közben a termelékenység jóval magasabb szintre zárkózott fel? A kérdés rettentően alulkutatott ahhoz képest, hogy megdöbbentően bénító hatása van az alacsony hazai bérszínvonalnak. Húsz éven keresztül a magyar társadalom kérdés nélkül elfogadta a neoliberális érvelést, hogy nem lehet béreket emelni, mert ugye a termelékenység...

Természetesen egy Északi Modell kísérletnél végig kellene gondolni az egyes foglalkoztatotti kategóriák részletes bérezését a termelékenységük függvényében, ahogyan azt a svédek és a norvégok teszik. Ehhez pedig részletesebb statisztikákat kell majd gyűjteni. De számos jel arra mutat, hogy bőven van lehetőség béreket emelni. Hanti Erzsébet például győnyörűen demonstrálta, hogy a tévesen sokat kárhoztatott Medgyessy féle béremelés egész egyszerűen csak egy termelékenységi növekményhez zárkózott fel. Egy másik tanulmányban Scharle Ágota és társai pedig összegyűjtötték a 2001-2-es és a 2006-os radikális minimálbér emelések hatásáról szóló tanulmányokat. Következtetésük inkonklúzív, a minimálbéremelések foglalkoztatásra gyakorolt hatását negatívnak, semlegesnek és pozítívnak is megítélik kutatók. (Ilyenkor mindig igen nehéz kiszűrni más folyamatok hatását.) Ugyanakkor a legpesszimisták elemzések szerint sem történt drasztikus foglalkoztatás csökkenés az egész gazdaságban. Azaz a sok százezer ember életét könnyebbé tevő minimálbéremelésnek bőven volt tere.

Végezetül egy kiegészítő megjegyzés. Mindig akad olyan kedves Olvasó, aki ilyenkor azzal az ellenvetéssel él, hogy az emberek életszínvonalát nem lehet pusztán a béreik alapján megítélni, hiszen Kelet-Európában generózus állami támogatások társulnak az alacsony bérekhez. Az adatok nem ezt mutatják. A vásárlóerő paritáson mért közkiadások az elmúlt évizedben Magyarországon igen komolyan elmaradtak az uniós átlagtól:





Cimkék: bérek, Északi Modell
Megosztás
88 szavazat alapján

Mi a véleménye a bejegyzésről?

Nagyon gyenge   Nagyon jó

Hozzászólások

42. Ámon Antal 2012-02-02 20:34:31
Az alacsony bérszint két összetevőből származik:
1. a fejlett, szabad szakszervezetek hiány, amelyek nélkül fejlett kapitalizmus elképzelhetetlen
2. a kommunista és posztkommunista vállalatvezetők túlélése, akik a saját versenyképtelenségüket az alacsonyan tartott bérek versenyképességével próbálják kompenzálni.
41. atesz46 2012-01-12 18:44:19
4 Soros-hoz
Egyetértek a 3. bekezdésedben foglaltakkal. Egy-két szakmától eltekintve nincs hiány a feladatot ellátni tudó munkavállalókból. Az az egy-két szakma is olyan, hogy az EU-s, Közel-keleti elszívó hatás miatt van hiány, de érdekes, alapvetően nem dobja meg a jövedelmeket a kereslet-kínálat törvénye még azokban sem.

A 4. bekezdésed viszont félrevezethet; ti. tapasztalat (saját és ismeretségekbeli), hogy alkupozíciód nem javul tartalékkal a hátad mögött...itthon! Ma!
40. Pogátsa Zoltán 2012-01-05 09:08:09
Bélú: igazad van!
Ágnes: Sorry, nem lesz időm előkeresni. Tsoukalis euroisation LSE kulcsszavakkal keresd.
(Scharle) Ágota: Igen, a tanulmány konklúziójában ez szerepel. Ennek a mondatnak azonban az első fele a lényeges, hiszen az nyílvánvaló, hogy bármelyik gazdaságban tudunk olyan magas béremelést végrehajtani, ami már valamekkora foglalkoztatási hatással bír. A kérdés pont az, mekkora ez a béremelés, és mekkora a mozgástér alatta. És persze a foglalkoztatási esetleges negatív hatást is össze kell vetni azzal, hogy hány embernek mennyivel javítja az életét a béremelés.
Commandante: A FED-del nem állunk szerződéses viszonyban. :) Az eurózónába belépésre kötelezettséget vállaltunk.
39. Comandante 2012-01-03 22:36:54
Pogátsa Zoltán

"De egy HU méretű ország már meg tudja azt rengetni"

És ennek ellenére kekeckedik velünk, pedig még baja is lehet belőle. :)

Az EKB 1%-os 3 éves tenderéből nem kaphatunk, mert nem vagyunk eurozóna tagok, pedig jól jönne nekünk is egy kis segítség.
Közvetetten bármely eurozónás bankon keresztül eljuthat ebből Magyarországra is valamennyi pénz, de addigra lesz belőle 8%-os kamat. A saját jegybankunk meg nem segíthet nekünk, mert nem engedi az EKB...
Bár távol áll tőlem a Fidesz eddig látott gazdaságpolitikája, de azt azért nehéz elhinnem, hogy Magyarországnak erre örömmel bólogatnia kellene.

Ha egyébként önkényesen nem eurot, hanem dollárt vezetnénk be, az ellen is tiltakozna az EKB, vagy akkor csak a FED nézne csúnyán?
38. Scharle Ágota 2012-01-03 20:08:42
Köszönöm a hivatkozást, de kérhetek egy kis helyreigazítást? Az idézett tanulmány Benedek et al műve, és az átnézett szakirodalom alapján erre a következtetésre jut:
"A nemzetközi tapasztalatok
is vegyesek, bár nagymértékű emelések után szinte mindenhol
csökkent a foglalkoztatás." üdv Scharle Ágota
37. Ágnes 2012-01-03 17:24:04
Kedves Pogi!
Engem érdekelne a Loukas Tsoukalis tanulmány, pontosítanál?
Köszönöm!
Ágnes
    1 2 3 4 5 6 7    Következő 6 »

Szóljon hozzá!

Blogleírás

Pogátsa Zoltán blogja a globális gazdaságról, az Európai Unióról és benne Kelet-Közép-Európáról.

Pogátsa Zoltán

Cimkefelhő

Egyesült Királyság, , önkormányzatok, szociálpolitika, IMF, jegybank, infláció, Szlovénia, Szlovákia, csehország, Olaszország, Kína, KAP, Ausztria, költségvetés, Németország, Orbán, foglalkoztatás, Románia, Svájc, nagyvállalatok, Offshore, USA, Horvátország, Norvégia, adók, neoliberalizmus, bankrendszer, Izland, szocializmus, fenntarthatóság, EU, piac, Thatcher, Chile, élelmiszerárak, Lengyelország, eurózóna, Görögország, Északi Modell, Svédország, Írország, Finnország, D-Korea, romák, olaj, megszorítás, válság, nyugdíj, Barroso

Keresés

Blogértesítő - Pogátsa Zoltán

Iratkozzon fel az értesítőre és mi az új bejegyzésekről e-mail-t küldünk.

Kapcsolódó hírek az FN-ről

Hirdetés