FN Blog / Pogátsa Zoltán / Magyarország, Európa szegényháza
Nyomtatás Betűméret
Magyarország, Európa szegényháza 2012-05-09 00:56:37
Akár GDP, akár bérek tekintetében: Magyarország lecsúszott Európa aljára. De az egész kelet-európai régió sincs felzárkózóban.

 "Mi lehetünk Európa szegényháza" címmel közölt cikket az igen kitűnő Portfolio online üzleti portál. A Bizottság Ameco adatbázisának 2013-as GDP előrejelzése alapján azt valószínűsiti, hogy a vásárlóerőparitáson számolt egy főre jutó GDP alapján már csak három ország, Lettország, Románia és Bulgária marad el Magyarország mögött. A frissen belépő Horvátország is csak alig. Azaz Magyarország erősen leszakadóban van 2002 óta, míg a régió egésze felzárkózóban. A cikk szerint a leszakadóban lévő PIIGS (dél-európai) országokkal ma már lassan egy szintre kerültek a felzárkózó kelet-európaiak.

Mi lehetünk Európa szegényháza

Nos, a cikk lehetőséget teremt, hogy ismét felhívjuk a figyelmet: a GDP/fő nem alkalmas az életszínvonal megközelítésére! Vessük össze ezeket a GDP, azaz kibocsájtási (!) adatokat azzal a mutatóval, ami minden valószínűség szerint a legjobban kifejezi a társadalom valódi életszínvonalát. Béradatokat csak nagyon rendszertelenül és hiányosan gyűjt az Eurostat, ami jelzésértékű, hiszen a hétköznapi emberek számára valóban fontos életszínvonal konvergencia, avagy éppenséggel annak hiánya nem annyira fontos a Bizottság számára. Talán a legmegbízhatóbb adatokat a vásárlóerő paritáson egy órára és egy főre vetített munkaerőköltségre találjuk. Ez a következőképpen nézett ki 2010-ben, az utolsó évben, amikorra az adatok rendelkezésre állnak:

Egy foglalkoztatottra és egy órára vetített bruttó bérek, 2011, PPS (Forrás:Eurostat)

Milyen fontos különbségeket látunk a GDP/fő és a munkabérek között? Magyarország esetében semmilyet. Tényleg szegényház lettünk, az alsó harmad tetejéről az elmúlt évtizedben lecsúsztunk a végére, és már csak ugyanaz a pár ország van alattunk, mint GDP/fő tekintetében. A €7 euró körüli magyar bruttó órabér siralmasnak mondható az EU27-ek €23-ós átlagához, illetve Nyugat-Európa €25-30-hoz képest, majdnem hasonló árszínvonalon. Ha ehhez azt is hozzátesszük, hogy a magyar bruttó bérekből még az elvonás is nagyobb, és az egymást követő magyar kormányok mind a lefelé történő bérversenyben gondolkodnak, akkor ez kész katasztrófa, érhető, hogy a magyar fiatalok az elvándorláson gondolkodnak.

Annyi megjegyzést azonban érdemes tenni, hogy a magyarnál alacsonyabbnak jelzett horvát egy főre jutó GDP a magyarnál jelentősen magasabb bérekkel párosul!

Ahol nagy különbség van a Portfolio GDP/fő adatai és a béradatok között, az a PIIGS-keletiek összehasonlítás. A Portfolio azt sugallja, hogy mindenki felzárkózótt a régióban, csak mi maradtunk le. A béradatok inkább arra engednek következtetni: Kelet-Európa sem zárkózik fel, de mi még le is csúsztunk.

Mi lehetünk Európa szegényháza

Mi lehetünk Európa szegényháza

A Portfolio GDP/fő ábrái alapján lassan összecsúszik Kelet-és Dél-Európa. A görögök lecsúszásával, illetve a csehek és szlovákok felzárkózásával kialakul egy 80% körüli csoport, amely a változatlan szinten maradó portugálokat és a szlovénokat is magában foglalja. (Mindeközben a zuhanófélben lévő olaszok a lassan felzárkózó Spanyolokkal találkoznak 100% környékén.)

A keleti bérek azonban nem tartanak lépést az egy főre jutó GDP-vel. A csehek €10 körüli, illetve a szlovákok még ennél is alacsonyabb, a magyarnál alig magasabb órabére meg sem közelíti a görögök €17-ját, akiknek ugyan a válság miatt negyedével vissza kellett vágniuk a béreiket, de az uniós átlag 80%-a körül még így is a magyarok dupláját keresik. De az egyébként nyugatias gazdaságszerkezetű, azaz nem multikra építő Szlovénia kivételével (akik szintén csak Máltát és a portugálokat előzik) a teljes kelet-európai mezőny még mindig szegényház, és messze elmarad bérekben a déliektől. Az olaszok pedig minden GDP/fő zuhanásuk ellenére messze az uniós átlag felett, normál nyugat-európai szinten keresnek. Azaz a bérek nem igazolják vissza azt a tézist, hogy Magyarországgal szemben Kelet-Európa már felzárkózott volna a visszaeső déliekhez.

Mindennek oka a gazdaságszerkezetben keresendő. Kelet-Európa továbbra is a multik alacsony hozzáadott értékű, alacsony bérezésű reexport bázisa, alacsony termelékenységgel, a béremeléseket kikövetelni képtelen, alig létező szakszervezetekkel. Az alacsony bérek és az adóverseny miatt a növekvő GDP a tranznacionális cégek profitjában csapódik le, melynek egy részét újrabefektetik, más részét kitranszferárazzák előnyösebb adókörnyezetbe.



Cimkék: Szlovákia, csehország, Görögország, Olaszország, Szlovénia, bérek, árak
Megosztás
14 szavazat alapján

Mi a véleménye a bejegyzésről?

Nagyon gyenge   Nagyon jó

Hozzászólások

2. Alma 2012-05-14 08:27:15
Azért érdekes lenne látni, hogy a fogyasztási adatok is ilyen mértékben elmaradnak-e a környező országok adataitól.
1. Halmos Antal 2012-05-09 20:32:17
Érdekes! Szerencsétlen országunk zuhanása mindaddig megállíthatatlannak tűnik, amíg öljük egymást és gazdasági hatalomharc folyik.

Szóljon hozzá!

Blogleírás

Pogátsa Zoltán blogja a globális gazdaságról, az Európai Unióról és benne Kelet-Közép-Európáról.

Pogátsa Zoltán

Cimkefelhő

, Egyesült Királyság, önkormányzatok, szociálpolitika, IMF, jegybank, infláció, Szlovákia, csehország, Olaszország, Szlovénia, Kína, KAP, Ausztria, költségvetés, Orbán, foglalkoztatás, Németország, Románia, Svájc, Offshore, USA, nagyvállalatok, Horvátország, Norvégia, adók, neoliberalizmus, bankrendszer, Izland, szocializmus, fenntarthatóság, EU, piac, Thatcher, Chile, élelmiszerárak, Lengyelország, Görögország, eurózóna, Északi Modell, Svédország, Írország, Finnország, D-Korea, romák, olaj, megszorítás, válság, nyugdíj, Barroso

Keresés

Blogértesítő - Pogátsa Zoltán

Iratkozzon fel az értesítőre és mi az új bejegyzésekről e-mail-t küldünk.

Kapcsolódó hírek az FN-ről

Hirdetés